Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
Molnár Ambrus: A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS FALUSI TÁRSADALOM FORRÁSAIRÓL Az utóbbi években több Békés és Hajdú-Bihar megyei helytörténeti monográfia és tanulmánykötet megírásában működtem közre. Ennek során azt tapasztaltam, hogy a helytörténeti tanulmányok szerzői általában nem, vagy alig használják az egyházi forrásokat. Ennek egyik oka, hogy a szerzők nem ismerik ezeknek a forrásoknak a jelentőségét, mert igen esetleges és gyér információt kaptak ezekről és őrzési helyükről. Ezek a tények késztettek arra, hogy röviden megpróbáljam ismertetni a református egyházi levéltárakban és a gyülekezeti irattárakban őrzöttek közül az 1848 előtti falusi társadalomra vonatkozó forrásokat. Feladatom ugyan kifejezetten csak a tiszántúli református falusi társadalom forrásairól való tájékoztatás, mégis jónak látom, hogy felsoroljam a Magyarországi Református Egyház Levéltárait és Gyűjteményeit, melyek az egész magyar társadalomra vonatkozóan őriznek használható forrásokat. Elsőként említem a Zsinati Levéltárat Budapesten (Kálvin tér 8.), bár ez a gyűjtemény mostani témánk szempontjából mellőzhető, mert inkább az 1848 utáni falusi társadalomra vonatkozóan -de akkor az egész ország területére- őriz igen nagy jelentőségű forrásokat. 2. A Dunamelléki Ref. Egyházkerületi Levéltár , Budapest, Ráday u.28. 3. A Dunántúli Ref. Egyházkerület Levéltára (Tudományos Gyűjteményei) Pápa, Március 15. tér 9. 4. A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Levéltára , Sárospatak, Rákóczi u.l. 5. A Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltára , Debrecen, Kálvin tér 16. A Tiszántúli Egyházkerület felügyelete alatt két fióklevéltár is működik, az egyik Hajduhadházon, a másik Kenderesen . Az előbbi a Hajdúvidéki Egyházmegye gyülekezeteinek levéltári anyagát gyűjti, különösen azokból az egyházközségekből, melyek lelkész nélkül vannak. Az utóbbi a Nagykunsági Egyházmegye ha-
