Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
désük mellett? A lakosoknak ezekről a kérdésekről nyilatkozniuk kellett és azt írásba foglalniok. A két megyei küldött a szokásoknak megfelelően "hiteles bizonyság"-ot jelentett, bármiféle igazgatási tevékenységük a helységben együttes közreműködésükkel volt jogérvényes. A szaros okirat, amelyet a gyakran tartott vizsgálatok, azaz investigatiok alkalmával készítettek, kivétel nélkül kettejük aláírásával jutott a megyegyűlés elé. Az elkészült iratokat - nem lakván a községben, magukkal vitték a megyeszékhelyre, Makóra. A megyegyűléseken részt véve, az ügyek ( 'et irataik alapján adták elő, sőt a helytartótanácshoz intézett előterjesztéseket is rendszerint ők szerkesztették. Irataik jelentékeny része nem jutott a megyei iratkezelő szervhez nyilvántartás céljából. Maguknál tartották az iratokat, még a helytartóltanácsi leiratokat is, és nem juttatták vissza a Kancelláriára 1} Részt vettek a küldöttek az úriszéki - íjüléseken is, amelyeket Makón, vagy Nagylakon, Földeákon, Battonyán, vagy éppen a megyén^kívül, az Arad-modenai uradalom tiszttartósági székhelyén, Pécskán tartottak; urbariális ügyek megyetörvényszéki tárgyalásain is jelen voltak. Tevékenységük az urbárium Csanád megyei bevezetésének második időszaka után, amely a jobbágytelkek fölmérésének befejezésével ért véget (1777-1782) tevékenységük alább hagyott. Ezután már mint szolgabírák jártak ki a helységekbe, természetesen továbbra is esküdtjeikkel, és az urbariális investigatiok is elmaradtak; az adódó urbariális ügyeket lanyhábban, az egyéb igazgatási ügyekkel együtt intézték. A megyegyűléseken mindinkább előtérbe került a megyei ügyész szerepe, aki az úrbéri panaszok esetében hivatalból volt köteles az ügyekkel foglalkozni. Az urbárium fontos rendelkezése volt az, hogy az úrbéri perekben az úriszéktől a sedriához, azaz a megyei törvényszékhez, s onnan a helytartótanácshoz lehetett fellebbezni. Minden más ügyben megmaradt továbbra is az űriszék, illetve fellebbvitelre a megyei sedria joga. II. József 1785. augusztus 22-én kiadott rendelete kimondja: "... ha netalán valakitül háborgattatnának, aziránt a Vármegye védelmezőül fiscalist nékik * 3 rendelni és rövidségeket megorvosolni tartozzék." Csanád megyében az urbáriumokat még jóvá sem hagyták, amikor az úrbéri pátens előírásain|k megfelelően már megkezdték -1772ben- az uraságok és a helységek jobbágylakosai között a szerző-
