Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

dések kötését. Az urbariális küldöttség tevékenysége ebben a szakaszban a mindkét oldali kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére terjedt ki. Az investigatiok alkalmával a helység lakóinak jelenlétében ismertették a szerződések előírásait, és az elfogadást írásba foglalták. t

; Volt olyan eset is, hogy a szerződés elfogadását a helység tanácsa (elöljáróság) az úriszék előtt teljes számban megjelenve nyilvánította ki, amit aláírásaikkal nyomban hitelesítettek. 'j A szerződések tartalmazzak az urbáriumban szereplő alapadatok felsorolását és a teljesítendő kikötéseket. A szerződések tartalmi ma az úrbéres helységek jellegétől függően eltért egymástól. A három magánföldesúri helység között is volt különbség. Csanád megyében három magánfölde:; jraság és hat kamarai földesuraság (Arad-modenai uradalom) alá tartozó úrbéres helység volt. Makó város elérte, hogy egy összegben válthatta meg magát az úrbéri szolgáltatások legfontosabbikától, a dézsmától és a robot nagyobb hányadától. 1777-ben azonban Christovich Imre püspök bevezette az urbáriumot, azaz a szolgáltatásokat háztartásonkint vetette ki. De a királynő rendeletére és a megye közbenjöttével a korábbi szerződéseknél ugyan súlyosabb, valójában enyhe feltételek mellett szerződtek. Lényege: évi kilencezer forint készpénz és mintegy 3500 Ft értékű természetbeni szolgáltatás. Mégis urbárium jellegű az a kikötés, hogy telkenkint kappant, csirkét, vajat és tojást, sőt egy napi fuvart, a házas és hazátlan zselléreknek pedig egy napi robotot kellett teljesíteni.

4 Földeákkal a Návayak (az urbárium bevezetésekor már öt Návay osztozott a községen), Tornya mezővárossal Marczibányi István szerződött. Az előbbiek jobbára az urbárium előírásai szerint, Marczibányi viszont tetemes kedvezményekkel kötött szerződést. (Varjasházi pusztát kedvező;feltételekkel adta bérbe a tornyaiaknak. r A hat kamarai helység -'Apátfalva, Battonya, Csanád, Nagylak, Palota és Sajtény szerződési feltételei kisebb eltérésekkel megegyeznek egymással. A községekben az urbárium bevezetésén kívül azzal kezdődött új élet, hógy eötvenesi Lovász Mihály, az Arad-modenai uradalom prefektusa és adminisztrátora valamennyit bérbe vette. 1783-ig, amig életben volt, ő volt a bérlő, utána fia, Zsigmond. A feltételek számos pontban enyhék voltak, de jóval