Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Tóth Péter: A HATÁRVIZSGÁLAT! TANÚKIHALLGATÁSI JEGYZÖKÖNYVEK TÖRTÉNETI NÉPRAJZI FORRÁSÉRTÉKE Hogy a XVIII. századi népélet, a történeti néprajz tanulmányozásához milyen értékes forrásul szolgálnak a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, annak igazolására elegendő csak a boszorkányperekkel és - vádaskodásokkal kapcsolatos kihallgatási iratokra hivatkozni. A vármegye azonban, mint törvényt végrehajtó testület számos egyéb ügyben is eljárt, s ezen eljárások során több, tartalmilag egységes és más iratoktól jól elkülöníthető irategyüttes jött létre. Az alábbiakban ezek egyikével, nevezetesen a határvizsgálatok alkalmával felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvekkel, illetve forrásértékükkel foglalkozunk. A metalis inquisitiók természetesen nem ismeretlenek a történeti néprajz, a történetírás előtt: a bennük megőrzött gazdaságtörténeti adatok elemzésére például T.Mérey Klára tett érdekes kísérletet.

1 Az is nyilvánvaló, hogy jól hasznosíthatja ezt a forráscsoportot a nyelvészet, illetve annak egyik ága, a névtan (és ezen belül is a földrajzinév-gyűjtés) - amit azért is hangsúlyoznunk kell, mivel a határjárásokban felbukkanó földrajzi nevek viszonylag pontosan helyhez köthetők, szemben a más jellegű levéltári forrásokban megőrzött nevekkel. De a történettudomány más ágai is meríthetnek adatokat e jegyzőkönyvekből. Erre csak egyetlen példát: a vizsgálatot végzők elfogulatlan tanúkat igyekeztek szerezni, akik nem helyben laktak az adott időpontban, viszont a határt pontosan ismerték. A nem egyszer 70-80 tanút is felsorakoztató jegyzőkönyvek ennélfogva átfogó képet adnak a jobbágymigráciőról, a béresek és pásztorok szegődési szokásairól, sőt oly2 kor etnikai csoportok áttelepüléséről is. Azzal a tárggyal azonban, amelynek szinte egyetlen forrását képezik a metalis inquisitiók: nevezetesen a határokhoz fűződő népi jogszokások és hiedelmek feltárásával egy-két kutatón kívül alig foglalkozott eddig valaki. Közülük ki kell emelnünk Takács Lajost, aki kisebb tanulmányok után legutóbb a téma monografikus feldolgozására is kísérletet tett."

5 Megállapításai közül külön