Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

a helyi jogszokások továbbélésének. 5. A nemesi communitas önkormányzata testületi és egyedi szervekre épült. Testületi szervei vármegyei mintára alakultak: a közgyűlésen (rendes, rendkívüli, tisztújító közgyűlés) részt vehettek, sőt büntetés terhe alatt részt kellett venniük a község felnőtt nemes (és agilis) férfitagjainak. Az évi első rendes közgyűlésen (időpontja: november eleje, január eleje, 1814 után egységesen Szent György napja) először a számadások vizsgálata, majd a tisztújítás volt napirenden. Az elöljáróságba csak a legmódosabb családok tagjai kerültek be, a terhes kötelességekkel járó alsóbb tisztségeket azonban a szegényebbek és az agilisek is betölthették. A választás 2-3 jelölt állításával, szavazatszámlálással vagy egyszerűen csak közfelkiáltással történt. Minden alkalommal felolvasták a statútumokat, hogy ki-ki "elméjébe véshesse" a követendő normákat. A megválasztott tisztségviselők, ha nem akarták vállalni a községi szolgálatot, meghatározott pénzösszeggel megválthatták magukat. Tisztújítás után az új elöljáróság felesküdött, majd a bíró vagy a község házánál lakomával ünnepelte meg a nevezetes eseményt. Az ünnepi lakomán nemegyszer a választók is részt vettek. A megválasztott elöljárók ritkábban (pl. Szentgálon) készpénzfizetést kaptak, a gyakoribb mégis az volt, hogy az eljárási díjak mellett a büntetés-pénzeknek bizonyos hányadát (általában egyharmadát) maguk közt osztották szét. Ha az eljárás több időt vett igénybe, a termelő munkából való kiesés ellensúlyozására meghatározott összegű napidíjat is elszámolhattak. A tanácsülés (kisgyűlés) intézte a község ügyes-bajos dolgait, a bíró elnökletével a két tisztújítás közti időszakban. A bírót évente választják, az esküdti tisztség -hacsak valaki méltatlanná vagy alkalmatlanná nem válik rá- egy életre szól. A tanácsülést rendszeres időközönként tartják: Szentgálon már 1753-ban előírják, hogy hetente, hétfői napokon kell összehívni az elöljárókat; másutt a gyakorlat az, hogy 7-10 naponként üléseznek. A tanácsülés mint testületi szerv széles hatáskörrel rendelkezett: ügyelt az általános rendre, ítélőszéket tartott a kisebb büntető és polgári ügyekben, irányította az egyes tisztségviselők munkáját, megszabta a gazdálkodás rendjét, gondoskodott a