Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

sek, határozatok segítségével ellenőrizhetjük, hogy a rendtartást mennyire tudták megvalósítani a mindennapi gyakorlatban. Protocollum vagy jegyzőkönyv

. A 18. században még leggyakoribb az ún. vegyes jegyzőkönyv, amely tartalmazhatja a köz- és kisgyűlések jegyzőkönyveit, a felsőbb rendeletek másolati könyvét (az ún. kurrenskönyvet), valamint a bírói számadásokat, s egyéb feljegyzéseket. A 18. század utolsó két évtizedében a körrendeleteket már önálló kötetbe másolják, a számadásra kötelezett tisztségviselők pedig számadásaikat a nagyobb helységekben külön vezetik. (Ha nem tudnak írni, akkor a községi jegyző végzi helyettük az írásbeli teendőket, aki esküdtként szintén tagja az elöljáróságnak.) A községi bíró vezette jegyzőkönyv forrásértéke vetekszik a statútumokkal. Ha rendesen vezették, kisebb községekben mindent rögzítettek benne, s ezért az önkormányzat működése teljes egészében rekonstruálható belőle

. Ha egy-egy községben a rendtartás és a bírói jegyzőkönyv fennmaradt, a kutató nyugodt lélekkel láthat munkához. A kurrenskönyv vezetését II. József 1785-ben egységesen elrendelte. Tanulmányozásával a község és a felsőbb szervek (járási szolgabíró, vármegye, kormányszervek) kapcsolatát ismerhetjük meg. Számadások

. Önálló iratként csak a nagyobb községek levéltáraiban tűnnek fel. Számuk és fajtájuk attól függően változó, hogy az illető községben hány számadásra kötelezett választott tisztségviselő volt. A bíró, erdőinspektor számadásait szinte mindenütt megtaláljuk. Ha más forrás nem áll rendelkezésünkre, ezekből is megállapítható az illető tisztségviselő hatásköre. Tisztújítási iratok

. Kisebb helységekben a bírói jegyzőkönyvben olvashatók a tisztújításra vonatkozó feljegyzések. Szentgál esetében találkoztunk külön tisztújítási ("restauratios") iratokkal 1802-től kezdve. Ezek olyan iratok, lajstromok

, amelyek tartalmazzák a jelöltek és választottak nevét, a leadott szavazatok számát. Körükbe tartoznak az esküminták

, amelyek tisztségenként tartalmazzák a rövid "munkaköri leírást" is. Ezek ismerete sok fáradságos munkától kíméli meg a kutatót. Szerencsés esetben a tisztségviselők számára készült utasításokat (instrukciókat) is fel tudjuk használni. Perek

. Kisebb ügyekben a községi tanács előtt is folytak perek, ezekből a tanács igazságszolgáltatási működéséhez nyerhe-