Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Első lépésben számba kellett venni mindazokat az őrzési helyeket, amelyek a kutatáshoz számbajöhetnek. Első helyen a Hadtörténelmi Levéltárat kell említeni, amely a magyar hadtörténelem legfontosabb forrásainak őrzési helye. Mellette még a Magyar Néphadsereg Központi Irattára, a Magyar Országos Levéltár, a Belügyminisztérium irattára és a különböző megyei levéltárak jöttek számításba. A hazai levéltárak mellett természetesen külföldi levéltárak is mint fontos források őrzési helyei merültek fel; így a bécsi Kriegsarchív, a pozsonyi Hadtörténelmi Levéltár, a bukaresti Katonai Levéltár. A kutatások elsősorban a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratanyagokra irányultak. Közülük első helyen kell említeni a katonai anyakönyvi lapokat, amelyek a legtöbb hasznosítható információt tartalmazzák. Teljességében való meglétük az összeállított kérdőív kérdéseinek mintegy nyolcvan százalékára adhatnának választ. Ez természetesen csak ideális kutatói elképzelés, lévén, hogy teljes, hiánytalan katonai anyakönyvi lap alig állt a rendelkezésemre. A katonai anyakönyvi lapok mellett a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratok közül a legfontosabbak a Honvédelmi Minisztérium tiszti személyügyi osztályának az iratai, valamint a Ludovika Akadémia iratai -elsősorban a felvételi kérelmek, osztálynévkönyvek, avatási lajstromok-, a származás-igazolási iratok, a személyi hagyatékok -pl. Pokorny Hermann, Solymossy Ulászló, Németh Imre, Náray Antal és más tábornokok iratai-, a kőszegi katonai alreáliskola, a soproni katonai főreáliskola valamint a pécsi honvéd hadapródiskola iratai. Ugyancsak fontos adatokat tartalmaznak a hadiakadémia iratai, valamint az ún. csapatanyagok. A Hadtörténelmi Levéltár mellett a másik fontos forrásbázis-őrzési hely a Magyar Néphadsereg Központi Irattára. A szemdélyi anyagok átadására vonatkozó rendelkezések értelmében ugyanis kilencven éves "ráhagyással" kerülnek át az iratok a Hadtörténelmi Levéltárba. így jelenleg az 1897-ben és később születettek személyi anyaga még csak ott kutatható. Mivel a katonai felső vezetés tagjainak jelentős része ebbe a csoportba tartozik, a kutatások ott is szükségesek voltak. Ha mennyiségében nem is, de egyes személyekre vonatkozóan igen fontos forrásokat, adatokat őriz a Belügyminisztérium irattára.