Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

A háborús bűnösséggel vádolt egykori katonai vezetők peranyagai csak ott érhetők nyomon. Ezek hasznosítása sok segítséget nyújtott a kutatáshoz. A Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagok közül a Belügyminisztérium, illetve a nyilas Belügyminisztérium iratai szolgáltattak némi adatot a munkához. A legfontosabbnak tekintett őrzési helyek forrásainak áttanulmányozása mellett igen fontos adatokkal szolgáltak a magyarországi egyházak lelkészi hivatalainak anyakönyvei. Eddigi tapasztalataim szerint az egyházi anyakönyvek a legbiztosabb forrásai a születési időpontoknak, a szülők foglalkozásának. Több tucat lelkészi hivatalt kerestem meg levélben, illetve személyesen az adatokért. A legtöbb esetben a maximális segítőkészséggel találkoztam, bár néhány esetben eredménytelen maradt a kísérletezésem. A jelzett hazai levéltárak mellett lehetőségem nyílott négy hőnapon keresztül a bécsi Kriegsarchívban is kutatásokra. E kutatások nélkül a vizsgálat csak torzó maradhatott volna, ugyanis a honvédség felső vezetésének mintegy ötven százaléka a közös katonai iskolákban szerezte képesítését, illetve a közös hadseregben szolgált 1918 előtt. Bécsi kutatásaim során elsősorban a katonai akadémiák -Bécsújhely, Mödling-, a hadapródiskolák -Bécs, Traiskirchen-, a katonai al- és főreáliskolák -Kismarton, Kassa, Morva-Fehértemplom-, valamint a Haditengerészeti Akadémia, a Felsőbb Tüzértanfolyam, a Felsőbb Hadmérnöki Tanfolyam és a Hadiiskola iratait hasznosítottam. El kell mondani azt is, hogy a korabeli források mellett komoly segítséget nyújt két kézirat is a kutatónak. Az egyik dr. Kálmán Dániel kézirata a Hadtörténelmi Levéltárban, a másik Lustig-Prean kézirata a bécsi Kriegsarchív könyvtárában. Ezek számos olyan információt, adatot tartalmaznak, amelyek máshol már nem lelhetők fel. A levéltári források, illetve kéziratok mellett a legtöbb és legbiztosabb információt a korabeli hivatalos közlönyök, honvédségi névkönyvek, illetve folyóiratok adják. Ezek közül említést érdemelnek a honvédségi közlönyök, a Magyar Katonai Szemle, illetve a NYUKOSZ című lap. Ha nem is nagy számban, de elősegítették, illetve segítik a kutatást a különböző, első világháborút megelőző illetve követő