Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
döntő befolyással, szereppel bírnak. E befolyás két szempont alapján jöhet létre: az egyik a rendfokozat, a másik a beosztás. Mivel a hadsereg hierarchikus felépítéséből adódóan a kettő általában fedi egymást, viszonylag könnyű volt megállapítani a rendfokozati és a beosztási küszöböket. így bekerült a katonai felső vezetésbe a valamennyi tábornoki rendfokozatot elért személy, továbbá a katonai attasék, fontos honvédelmi minisztériumi és vezérkari főnöki osztályok vezetői, stb. A beosztási és rendfokozati kritériumok alapján 1919 és 1945 között a magyar katonai felső vezetésbe mintegy 1300 tábornokot és tisztet lehetett besorolni. A katonai felső vezetés körébe tartozók, immáron névszerinti összegyűjtése után következett a kérdőív összeállítása, amely a lehetőségek határain belül maximális igénnyel lépett fel. A kérdőív négy nagyobb kérdés-csoportot felölelve kereste a választ a katonai felső vezetők helyzetére. Az első rész, amely a "Származás" címet kapta, a születés helyére, időpontjára, a szülők foglalkozására és anyagi helyzetére, a testvérek számára, a vallási hovatartozásra kereste a választ. A lehetőségekhez mérten azt is vizsgáltam ebben a részben, hogy a nagyszülők milyen társadalmi rétegekhez, csoportokhoz tartoztak, milyen volt anyagi helyzetük. A kérdőív második része a "Képzettség, iskolai végzettség" témakörét kutatta. Elsősorban a civil és a katonai iskolák "milyenségét", az ott elért eredményeket, valamint a nyelvismeretet vizsgáltam. A kérdőív harmadik kérdés-csoportja a "Katonai pályafutás" történetét igyekezett feltárni. A szűkebb katonai-szakmai szempontok mellett olyan kérdésekre igyekeztem választ kapni, mint az 1918 előtti, illetve az 1910-1919 alatti szolgálatvállalás, a forradalmak alatti magatartás, az első, illetve második világháborús teljesítmény, stb. A negyedik nagyobb kérdéskört "Magánviszonyok" címszóval illettem. Ide soroltam a családi állapot, a vagyoni helyzet, a társadalmi, politikai, gazdasági funkciók sorát, a jövedelmi viszonyokat és az esetleges közéleti tevékenységet. A katonai felső vezetés körébe tartozók meghatározása, illetve a kérdőív összeállítása után következett a források feltárása.