Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Közülük való Bartók Béla családja, s ez magyarázza, hogy a zeneszerző első gyűjtőútjai -a rokonság segítségével- Békésbe vezettek. Az uradalmi alkalmazottak révén voltak rokoni és baráti kapcsolatai Lindléknek orvosokkal, akik nem voltak elismert tagjai a középosztályi társaságnak. Köztük találunk két kikeresztelkedett zsidó, illetőleg félzsidó családot is. (A századelőn egyébként Gyulán vult a vidék legnagyobb kórháza.) Legelőkelőbbnek számítottak a "megyei tisztviselők", a "megyeiek" vagy "megyeisták" , akik különösen a városi és magántisztviselőktől gőggel húzódtak el. Főispán leányától, alispánon, főszolgabíró famíliáján keresztül kisebb rendű-rangúakig megfordultak Lindléknél. Egy újabb elkülönült csoportot képeztek a "törvényszékiek", itt főleg bírókkal találkozunk. A család atyai barátjának, Schnörch ezredesnek a révén a 2. honvéd gyalogezred tisztjei igen gyakori vendégek és udvarlók voltak Lindléknél. Nehéz körülhatárolni a vízügyes mérnökök körét, több csoporttal álltak rokoni kapcsolatban. Gyulai tekintélyüket a múlt századi nagy folyami szabályozásokban három nemzedéken át fontos munkát végző Bodokyak alapozták meg, akiknek leányági leszármazottai gyakran szerepelnek a naplóban. Gallacz János (nagy monográfiát írt a körösszabályozásról) családja pedig rokonságban állt Lindlékkel. Ezek révén mindennapos vendégek voltak Dombi Lajos református esperes családtagjai is. Maga a verseket és prózát írogató öreg pap visszahúzódó életet élt. Lindenberger János katolikus plébános is járt a házban. Föltűnő viszont a tanárok hiánya, csupán néhány fiatal tanítónő-barátnővel találkozunk. A helyi gimnázium 1903-ban nyitotta meg osztályait. Az egyes családok korabeli szerepe, későbbi sorsa hálás és tanulságos tárgy. Ezúttal csak néhány olyan szereplőt szeretnék még említeni, akik neve nemcsak a helybelieknek jelent valamit. Naponta vendégek a Lindl házban Erkel Rudolf családtagjai. A szomszédban lakó Kun doktor egyik lánya később Nizsalovszky Endre jogász akadémikus felesége lett. Nogáll László törvényszéki bíró lánya, Janka írónő Szabó Endre (a századvég neves orosz műfordítója) felesége volt. Hubay Lajos (az író Miklós apja), törvényszéki bíró, Tömöry Lajos (a történész Márta apja), szintén bíró volt. Szabó Emil árvaszéki ülnök Szabó Magda nagybátyja volt. Rebreán Liviu katonatisztként ugyancsak többször járt itt.