Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Kosa László: CSALÁDI IRATOK ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET KISVÁROSI TÁRSASÁGI ÉLET A 20. SZÁZAD ELEJÉN Szabó Ferenc hívta föl a figyelmemet egy különös naplóra, amely a gyulai ún. Ladics-házból, amit a város polgári lakásmúzeumnak berendezendő megvásárolt, került be a (a családi iratokkal együtt) a Békés Megyei Levéltárba. Hamarosan kiderült, hogy az 1901. szeptember 15-től 1909. október 19-éig vezetett füzetek (valószínűleg töredékei a hajdani egésznek), Lindl Etelka (1077-1932) gyulai zongoratanárnőé voltak. Nem találtam magyarázatot rá, vajon miként és miért kerültek a Ladics család iratai közé. A napló rövid feljegyzések sorozata. Tulajdonosa csupán annyit rögzített, hogy ő egyedül vagy Jolán húgával, illetve édesanyjával, esetleg velük élő nagyanyjával kiket látogatott meg vagy őket ki látogatta meg, milyen egyéb társasági alkalmakon vettek részt, végül hová utaztak. Néhány melléklet és az egyenletes nyugodt írás arra vall, hogy előzetes jegyzetek alapján bizonyos időközökben rögzítette az eseményeket. A szöveg távolságtartó, érzelmektől és személyes véleményektől szinte teljesen mentes. Ritkán olvasható egy-egy bál, estély vagy mulatság mellett, hogy "jól mulattunk", "sokat táncoltunk". Ellenkezőjéről nem olvashatunk. Nagyon halványan rajzolódik ki benne két szerelem története. Egyébként lehetőleg közli, ha az események valamilyen társaséleti kategóriába illeszthetők. Nézzünk két kiragadott mintanapot: 1902. március 12, szerda: "Délután itt volt Miczi, ezután elmentünk sétálni Pósáékkal meg Dobos és Oombival; azután idejöttek Dobos, Dombi, Seregi és Kenéz, később Dombi néni az Ilonkával, még később jöttek Gábri és Kari, s itt voltak nyolc óráig". 1900. szeptember 13 vasárnap: "De. voltunk Kunéknál, Otrokéknál, Schnörch néninél, Haviáréknál, Nuszbekéknál, Hoffmannáknál, Erkeléknél és Szarvassyéknál. Du. itt volt Kunné az Écivel és estefelé Dobosaknál voltunk." A nevek és alkalmak ismétlődését tapasztalva, első végiglapozásra nyilvánvalóvá vált, hogy szűkszavúsága ellenére a napló nagyon sokat elárul a korabeli kisváros társadalmáról, közelebbről tár-