Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

pése a lakosság számának meghatározása kell hogy legyen. Erre vonatkozóan a 18.századból csak a századvégi, József-kori népösszeírásokból meríthetők többé-kevésbé megbízható adatok, az előző időszakokra vonatkozóan becslésekre vagyunk utalva. Korábban e becslések az adózó háztartások számán alapultak, s így meglehetősen pontatlanok voltak, nem a szorzószámok helytelen megválasztása miatt, hiszen az újabb, a háztartásnagyságra vonatkozó vizsgálatok eléggé alátámasztották a használt 4-5-ös szorzószám megalapozottságát, hanem elsősorban azért, mert nem tudjuk, hogy az adózók a városi lakosságnak milyen hányadát ölelték fel, s hogy ez az arány városonként és koronként milyen mértékben változott. Megbízhatóbbnak tűnnek a születésszámon alapuló becslések, amelyek megalapozottsága a 18.század végétől a lélek- és népességösszeírások adataival összevetve ellenőrizhető. Kevéssé kiaknázottak a 18.század végétől, igaz megszakításokkal, de elég nagy számban fennmaradt lélekösszeírások, majd 1804 után a népességösszeírások (Conscriptio Popularis) összesítői, amelyek nemcsak a szabad királyi városokra, hanem a megyei összesítőkben a mezővárosokra vonatkozóan is a népességszámon kívül számos, társadalomtörténeti fontosságú demográfiai adatot is tartalmaznak. Mellőzésük annál is érthetetlenebb, hiszen olyan információkat szolgáltatnak, amelyek más forrásokból nem meríthetők. így például a lélekösszeírás az egyedüli forrás, amely megadja a napszámosok és a szolgaszemélyzet számát, a lakosság felekezet szerinti megoszlását, a férfiak és nők számát kis- és nagykorú bontásban, amely tehát adatokat szolgáltat a férfi-nő arány alakulására és, ha durva bontásban is, a lakosság kormegoszlására. Ezekből a demográfiai adatokból, bármennyire elnagyoltak is, kellő elemzéssel következtetések vonhatók le a népességnövekedés forrásairól, munkaerőigényről, a bevándorlók összetételéről, az egyes vallásfelekezetek eltérő demográfiai jellemzőiről. A nagyobb városokban, ahol az összesítők városrészenkénti bontásban tartalmazzák ezeket az adatokat, a napszámosok, illetve nőcselédek városrészenkénti tömörülésének arányaiból következtethetünk a szegények,és módosabbak területi elhelyezkedésére, annak változásaira, valamint a vallási szegregáció alakulására, vagy annak hiányára. A népességösszeírások foglalkozási-rendi kategóriái -az egyhá-