Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

ziak és honorátiarok egyértelmű csoportjának kivételével- a valóságos társadalmi vagy foglalkozási megoszlás mérésére alkalmatlanok, de ezek is számos, nagyon fontos, a társadalmi átalakulás folyamatát tükröző demográfiai adatot tartalmaznak. így belőlük is leolvasható a férfi-nő arány alakulása, a férfiak kormegoszlása részletezettebb bontásban, a nősek aránya a 17-40 éves férfiak között. (A népességösszeírások adatainak felhasználásánál figyelembeveendő, hogy -legalábbis a pesti tapasztalatok szerinta népesség csekélyebb körére terjednek ki mint a lélekösszeírások: nemcsak a nemesek nem szerepelnek bennük, hanem feltehetően a napszámosok egy része sem - bár lehet, hogy a különbség a két összeírás lebonyolításának különböző időpontjából adódik.) Kiszámítható belőlük az átlagos háztartásnagyság, az egy házra jutó lakosok száma, amely tükrözi a beépítettség városiasságát. A férfi-nő arány, a nős férfiak számának alakulása, a háztartásnagyságban végbemenő változások Dudapest-Bécs-Prága társadalmának összehasonlító vizsgálata során nyert tapasztalataim szerint igen sokat elárulnak a városban lezajló társadalmi változásokról. A népességösszeírások születési és halálozási adatokat is tartalmaznak, ezek megbízhatósága az anyakönyvekkel való összevetéssel még ellenőrzésre vár, és, amennyiben kitöltötték a megfelelő rovatokat, megadják a külföldről bevándoroltak, illetve oda kivándoroltak számát is. Úgy vélem tehát, hogy ezek az összeírások az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek, és megérik az eddig nyilvántartott példányokon kívül esetleg fennmaradt további összesítők felkutatásának fáradságát. Annál is inkább, mert viszonylag könnyen feldolgozhatók és pl. a demográfiai jellemzők változásainak időpontjai alapján kijelölhetők az időmetszetek, amelyekben más források bevonásával mélyebbreható vizsgálatokat érdemes végezni. A sajnos csak nagyon szórványosan fennmaradt, háztartásonkénti felvételi ívek forrásértékéről korreferátum fog beszámolni, hogy felhívja a figyelmet a csak csak ilyen forrásokból kideríthető jelenségekre, amelyek az egyéb források adatainak elemzésénél is figyelembe veendők. A 18.századra, az utolsó évtizedeket leszámítva, ilyen összegző összeírásokkal nem rendelkezünk: az összehasonlítás alapjául az anyakönyvi adatok szolgálhatnak. Ezeket, feltehetően a fel-