Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
Ezt a viszonylag durva közelítést finomíthatjuk azzal, ha a származási helyként megjelölt városokat elhelyezzük a városhálózaton belül. Mivel az 1873-95 között Pesten anyakönyvezett csoport többsége 1870 előtt született, szükséges figyelembe venni az ún. községi törvények előtti városkategóriákat. 5.sz. táblázat A származási helyként megjelölt városok Az ún.községi törvé nyek előtt mezőváros 61 helység szabad királyi város: 18 helység Elköltözők száma ffiak nők 89 fő 92 fő 20 fő 28 fő A községi törvények után rendezett tanácsú város: 11 helység nagyközség: 43 helység kisközség: 7 helység törvényhatósági jogú város: 10 helység rendezett tanácsú város: 8 helység A születési helyek többsége mezőváros, ahonnan a népesség közel 80 h-a származik, s csak elenyésző a szabad királyi városokból jövők száma. Ez a megoszlás összefüggésbe hozható a zsidóság egészének múlt század közepéig jellemző elhelyezkedésével, azzal, hogy 1840-ig a szabad királyi városok nagy része elzárkózott a zsidók betelepedésétől, ezért többnyire a mezővárosok szolgáltak a zsidóság lakhelyéül s egyben kibocsájtó közegéül. Mindez azonban csak részben magyarázza a mezővárosokból érkezők nagyobb arányát. Az ortodox kereskedők főként mezővárosokból való elköltözése szorosan összefügg a településhálózatban a század közepétől kibontakozó átrendeződéssel. Ezt az átrendeződést tükQ rözik az 1870-es években hozott ún. községi törvények , amelyek a megváltozott gazdasági és adminisztratív funkciók alapján új kategóriákba sorolják a településeket. Az ortodoxok származási helyeként megjelölt városok helyzete a következőképpen változik:
