Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

a 61 mezővárosból 50 veszíti el városi rangját, nagyközséggé vagy kisközséggé válik. Ha feltételezzük, hogy a városi cím elvesztése összefügg a gazdasági, adminisztratív, s egyéb szerepkör szűkülésével, akkor Pest ortodox kereskedőinek az említett mezővárosokból a főváros felé irányuló mozgását leírhatjuk a gazdasági funkcióit elveszítő területről a nagy piackörzet felé áramlásként. Ily módon beilleszthető a zsidóság egészének múlt 9 századi vándorlási folyamatába. A származási hely néhány szempont szerinti elemzése arra indít, hogy némileg árnyaljuk az ortodoxokkal kapcsolatos megállapításokat. Ha ugyanis elfogadnánk azt a többnyire neológ központú közelítést, amely szerint az ortodox-neológ különbség a formai vallási konfliktuson túl a hazai társadalomhoz való eltérő viszonyban és a polgári szerkezetbe való beépülés képességében illetve képtelenségében rejlik, s elfogadva azt, hogy a származási hely meghatározza az induló társadalmi helyzetet, ebben az esetben a neológok a hazai településhálózat magasabb szintjén élő, a gazdaságilag fejlett területekről bevándoroltakkal azonosíthatók. Következésképpen az ortodoxia a településhálózat alacsonyabb szintjéről származó, a gazdaságilag elmaradott területekről érkező rétegeket foglalná magában. Pest ortodox kereskedői azonban származásuk alapján nem ragadhatok meg ezekkel a kategóriákkal, azaz az előbb említett, többnyire abszolút paraméterek nem alkalmazhatók megszorítások nélkül. S a megszorításokat mindig a szélesebb társadalmi közeg jellege adhatja meg, hiszen más-más tartalmat takarhat az ortodoxia jelensége a galíciai határ mentén fekvő megyékben, s megint mást Budapesten, a polgárosodó nagyváros viszonyai között. A főváros mint polgári központ ugyanis szelekciós tényezőként hathat a beköltözőkre, az ortodoxok közül feltehetően azokat "választja ki", akik leginkább képesek a modern nagyváros értékrendjével azonosulni, tradícióktól, vallási szokásaiktól függetlenül. A főváros viszonyai közé való beépülés személyes vonatkozásai megragadhatók a koma választás elemzésén keresztül. A vizsgálat eddigi eredményei -részlétezésükre most nem nyílik lehetőségegyüttesen arra engednek következtetni, hogy a hagyományos értékrend, életvitel, a tradíciókhoz való ragaszkodás és a modern szerkezet keretei közé való beépülés egymást nem kizáró jelensé-