Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

férfiak nők fő h fő h Cseh-Morva Határ: 15 12,7 \1_ 17 Trencsén megye 1 Nyitra " 14 18 Osztrák határ: 6 5_ fJ 7,5 Pozsony megye 4 4 Mosón " 1 3 Vas " 1 1 Összesen: 36 30 37 35 Ha összevetjük a határmegyékböl és a külföldről származók megoszlását, feltűnő, hogy míg a külföldről közvetlenül bevándorlók többségükben galíciaiak, a Galícia mentén fekvő megyékből csak elenyésző arányban érkeznek: a cseh-morva határ két megyéje több beköltözőt ad, mint a galíciai határvidék nyolc megyéje összesen. A galíciai határ népesség-megtartó képessége különösen szembeötlő annak ismeretében, hogy az ország ezen megyéiben élt a legnagyobb arányban és létszámban a zsidóság a múlt század utolsó harmadában.

7 A kibocsátó közeget tekintve a származási helyek területi megoszlásán túl lényeges megvizsgálni továbbá azt a szempontot, hogy a magyarországi születési helyek a településhálózaton belül milyen szinten helyezkednek el. 4.sz. táblázat A születési helyek megoszlása férfiak nők fő 0, 0 fő % városban született: 109 64 ,5 120 72,8 falun született: 59 35,4 45 27,2 A két alapkategória, a város illetve falu közti megoszlás alapján a csoport több, mint kétharmada városi környezetből érkezik, sőt a falun születők egy részénél is kitapintható egy-egy város a fővárosba való beköltözés állomásaként.