Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

tottan akarunk fogalmazni- a neológok vallási reformizmusa mögött az asszimilációra való nagyobb hajlandóság, illetve a modernizációra való fokozottabb fogékonyság húzódik, míg az ortodoxia tradicióőrzése a hazai társadalomtól való elzárkózással, valamint a modern szerkezet keretei közé történő beépülés képtelenségével azonosítható. Az irodalom ilyen jellegű megközelítése kapcsán, azzal szemben rögtön felvetődik a kérdés: az ortodox-neológ különbség valóban leírható-e ezzel a kézenfekvő, de véleményem szerint egyben le is egyszerűsítő képlettel. Dolgozatomban az anyakönyvek segítségével a két pólus egyike, az ortodoxok képezik a vizsgálat tárgyát Pesten a XIX. század utolsó harmadában. A neológok és ortodoxok múlt századi együttélésének ugyanis különös szintere a főváros. Ez a város az általa képviselt központi funkciók révén tömöríti leginkább az ország polgári elemeit, így a zsidóság vándorlási folyamatának is egyik fontos állomása. A fővárosi közeg különleges szerepe a zsidóság szempontjából nemcsak annak nagyságában, hanem jellegében is megfogható: a neológ közösség létszámában többszörösen fölülmúlja az ortodoxokét, a főváros elsősorban neológ központ volta ily módon sajátosan befolyásolhatja e két irányzat egymáshoz való viszonyát. A források -alább részletesen is szólva róluk- lehetőséget adnak arra, hogy elemezzem: a főváros múlt század második felében verbuválódó társadalmán belül hogyan írható le az ortodox zsidók Pestre érkezése, s a városba áramlás mechanizmusán keresztül milyen jegyekkel ragadható meg e csoport. A népesség területi mozgásának vizsgálata ugyanis több szempontból adhat fontos információkat. Egyrészt a származási hely gyakran az induló társadalmi helyzetet meghatározó jelentőséggel bír, másrészt a helységek közti vagy akár az egy helységben való lakóhely-változtatás kifejezheti az egyén hierarchián belüli mozgását. A forráshasználat során felmerülő problémák Az anyakönyvek bősége miatt az ortodox zsidók közül egy réteget választottam ki, a kereskedőket, lévén ők a város munkamegosztásának egyik reprezentáns csoportja. Az ortodox zsidó kereskedők területi mozgását 1873 és 1895 között vizsgálom. Az időha-