Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
tárokat meghatározzák egyrészt a források -az anyakönyvek a 70-es évektől kezdenek egyre több adattal szolgálni, a polgári anyakönyvezés bevezetése után pedig a hitközségi példányok felkutatása a levéltáron túlmutató munkát igényel-, másrészt a fővárosba áramlás vizsgálatára ez az időszak tűnik a legalkalmasabbnak: 1850-90 között több, mint háromszorosára nőtt a város lakossága, s ezen belül különösen szembetűnő a zsidóság létszámnövekedése . E forrástípus alkalmazása során számolni kell a következő korlátokkal. A halotti anyakönyvek hiányossága miatt gyakran el kell tekinteni azok használatától. A születési és a házassági anyakönyvekre korlátozódó vizsgálat köre így eleve leszűkül a nemzőképes korosztályra, s kimaradnak a nemzőképes koron túlhaladott, de egyéb tekintetben - pl. üzletük vitele szempontjából még aktív egzisztenciák, valamint azok, akiknek egyáltalán nem született gyermekük, s nem a vizsgált időszakban kötöttek házasságot. Az anyakönyvek alapján tehát nem lehet az ortodox kereskedők teljes körét meghatározni. A források - az előbbi korlátokból adódóan nem teszik lehetővé a meghatározott szempontok alapján történő minta kiválasztását sem, így számolni kell azzal, hogy a vizsgált csoport összetétele esetleges, nem reprezentációs célzatú. Az anyakönyvek csak kevés esetben közölnek információt a korábbi generációkról, segítségükkel biztosan csak az 4 intragenerációs folyamatok ragadhatok meg. Az adatok értelmezését a következő segédeszközök segítik: Magyarország helységnévtárai, geográfiai szótára, Budapest cím- és lakjegyzékei, valamint a fővárosi népszámlálások vonatkozó kötetei. 5 Mindent összevetve az anyakönyvek adatai a következő kérdések elemzését teszik lehetővé. A születési adatok alapján vizsgálható a származás helye, az, hogy honnan milyen gyakorisággal toborozódtak Pest ortodox zsidói. A házasságok összetételének és a komák kiválasztásának elemzésén keresztül következtethetünk a fővárosba való beköltözés módjára, az ezt segítő személyes kapcsolatokra. A lakcímek tudósítanak a városon belüli elhelyezkedésről, nyomon követhető a lakóhely változtatás iránya.
