Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

váns egyedi statisztikai fölvételek tematikailag a következő csoportokba oszthatók: egyes kompakt foglalkozási csoportokról, társadalmi rétegekről készült részletes adatgyűjtések; demográfiai statisztikák; betegséggyakorisági adatfölvételek; lakásstatisztikák; a szegénységről és a szociálpolitikáról készült statisztikai összeállítások; statisztikai adatgyűjtések a kulturális és az iskolai szervezetekről; végül fogyasztási statisztikák. Tartalmi tekintetben az egyes rétegekről készített átfogó statisztikai felvétel-sorozatnak, valamint az 1920. és 1930. évi (továbbá az évtizedközepi kisebb) népszámlálásoknak tulajdoníthatunk nagy jelentőséget. Amíg a rétegstatisztikákban az extenzív teljességre törekvés volt megfigyelhető, a cenzusok -az országostól eltérően- döntően lakásstatisztikaként készültek. Szándékosan nem említettem az 1941-es cenzust, mert annak korabeli feldolgozása (és közlése) csak részlegesen történt meg. A feladat tehát az utókorra vár, hiszen -kuriózum gyanánt- e népszámlálás -budapesti- alapanyaga (maguk az eredeti felvételi lapok) fennmaradt s szabadon kutatható. Ujabban projektum is szerveződött -bárcsak részleges- feldolgozására. Az idő rövidségére tekintettel hozzászólásom kizárólag az említett két forráscsoporttal kíván foglalkozni, a többi statisztikai adatgyűjtésről a Függelék ad legalábbis taxatív tájékoztatást. 1927-tel, a házicselédekről fölvett adatgyűjtéssel indult útjára az a nagyszabású felvételsorozat, melynek nyomán nagyjából egy tucat rétegről, foglalkozási vagy egyéb státuszcsoportról áll ma rendelkezésünkre statisztikai adatbázis. A népesebb rétegek esetében reprezentatív mintákon, kisebb rétegeknél azt meghaladó nagyságú populációkon kérdőíves módszerrel megejtett, minimálisan félszáz kérdőpont köré fölépített fölvételek fókuszából talán csak a tulajdonképpeni elit szegmense hullott ki. Igaz, az elit tagjaiból jónéhányan belekerültek pl. a kereskedők, a köztisztviselők vagy a szabadfoglalkozású értelmiségiek rétegeiről készült fölvételi mintákba, de mint külön csoportról, vagy vagyoni kasztról, hatalmi pozíciók birtokosairól összefüggő statisztikai információkkal nem rendelkezünk. A társadalom alsó és középső rétegeinek nagy és jellegzetes tömbjei, az ún. munkás- és a polgári népesség viszont mondhatni hiánytalanul képviselteti ma-