Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 434. A Battonyai járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950

IV. B. 434. A Battonyai járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírónak, mint a vármegye külső tisztviselőjének hatáskörét több törvénycikk szabályozta (1870. 42. te, 1886. 21. te, 1929. 30. te). A törvénycikkek szerint a főszolgabíró a járás első tisztviselője volt. Az 1886. évi 21. te 71. paragrafusa értelmében „Felügyel a hatósága alá tartozó községekre, és gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelességeket, melyeket a törvény és a szabályrendeletek reá ruháznak". Az utasításokat közvetlenül az alispántól kapta, és közvetlen érintkezésben volt vele. A községek is a főszolgabíró közvetítésével tartották a kapcsolatot a megye első tisztviselőjével. Hatáskörét a törvénycikkek közvetlen intenciói alapján a megyei közgyűlés szabályrendeletben írta elő. A vármegyei felügyeleti és ellenőrző hatáskör döntő szerepet juttatott a főszolgabíróknak a községi képviselő-testületek megválasztásában, határozataik véleményezésében, az elöljárók választásában, a tisztviselők munkájának ellenőrzésében. Igazgatási téren is széles hatásköre volt. Anyakönyvi ügyekben elsőfokú hatósági jogkörrel bírt. Rendészeti téren a községek elsőfokú rendőrhatósága volt. Hatósága alá tartozott a csendőrség, rendeletei végrehajtásához ők adták a karhatalmat. A gyülekezési jog és az egyesületi ügyekben döntő szereppel rendelkezett. Engedélyével lehetett politikai gyűléseket tartani. A külföldiek letelepedésével kapcsolatos ügyek is a főszolgabíró hatáskörébe tartoztak, hasonlóképpen a rendőri felügyelet alá helyezés, internálás, sajtórendészeti ügyek, mozik játszási engedélyének megadása. Közlekedési (helyi járatú gépjármű vállalkozások engedélyezése, községi használatú utak felügyelete) és tűzrendészet! ügyekben is széles hatáskörrel rendelkezett. Hozzá tartozott a lőfegyver vásárlás ellenőrzése, színielőadások, táncmulatságok, záróra hosszabbítás engedélyezése. A közegészségügy terén az egészségügyi rendszabályok betartását ellenőrizte. Ellenőrzése alá tartozott a községi adókezelés. Hatáskörébe tartozott az iparengedélyek, iparigazolványok kiadása, a segéd- és tanoncügyek felügyelete, az ipartestületek, ipartelepek ellenőrzése, az ipari és kereskedelmi vonatkozású kihágások retorziója. A főszolgabírói ellenőrzés kiterjedt az állattenyésztés, állategészségügy, húsforgalmazás, erdők, vizek felügyeletének területére is. Mezei rendészeti hatóságként hozzá tartoztak a mezőőri ügyek. Döntési joga volt a munkaadók és a gazdasági cselédek vitás ügyeiben. A mezőgazdasági munkástoborzás, valamint a gazdasági cselédek lakásviszonyainak ellenőrzése is őt illette. A vallás- és közoktatási ügyekben engedélyével zajlottak le a vallásfelekezetekből történő áttérések, a vegyes házasságoknál a reverzális megadása, a párbér behajtása, a tankötelesek nyilvántartása, az iskolai mulasztások megtorlása. Katonai ügyekben feladatai közé tartozott a sorozások előkészítése, az állítási lajstromok felfektetése, a felmentések elbírálása, a hadirokkantak ellátásának véleményezése. A járás vezetője látta el a kihágási bíráskodást is. Széleskörű hatáskörének ellátásában a főszolgabíró helyettese a szolgabíró volt,