Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 434. A Battonyai járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950

előadói a megyei fogalmazók és a közigazgatási gyakornokok, akik a kezelőszemélyzettel együtt látták el feladataikat. A főszolgabírói hivatalhoz tartoztak szakközegként a járási tiszti orvos, a járási állatorvos, a gazdasági felügyelő, a szociális gondozó és a testnevelési felügyelő. A járási főszolgabírói hatáskört vette át kissé megváltozott tartalommal a második világháború után a járási főjegyző. Jogkörét és az elnevezés módosítását az 1945. évi 1030. ME számú rendelet tette közzé. Eszerint első fokon általános közigazgatási ügyekben, másodfokon építési, ipari, kihágási ügyekben járt el. Az új körülményeknek megfelelően már nemcsak az alispánnak tartozott jelentéstétellel, hanem a megye politikai vezetőjével, a főispánnal is szorosabb kapcsolatban állt. Közvetlenül is kapott utasításokat tőle, és a végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos referátumokat közvetlenül a főispánnak tartozott eljuttatni. Politikai és pártszervezési ügyekben a belügyminisztériumnak közvetlenül is jelentett. A főjegyzői hivatal apparátusa is átesett bizonyos változásokon. A főjegyző helyettese és előadói az 1947. évi 8450. számú kormányrendelet alapján a járási jegyző, a fogalmazó és a gyakornokok voltak. A szakelőadók az illetékes szakhivatalt képviselték a járás apparátusában, és munkájukat a főjegyző intenciói alapján végezték. Megmaradt a tisztiorvosi és a szociális felügyelői poszt, a tűzrendészed felügyelőség 1948-ig, a tűzoltóság államosításáig. A gazdasági felügyelőség vezetőjét az 1945. évi 3327. FM számú rendelet alapján a földművelésügyi miniszter nevezte ki. Új feladatkörként jelentkezett a járási termelési biztosság, amelynek vezetője a mezőgazdasági munkák megszervezése terén volt a járási főjegyző szakközege, az 1945. évi 22 500. FM számú rendelet értelmében. Az ország közigazgatási szervezetében az 1949. évi 20. tc. nyomán jelentős változás következett be a tanácsrendszer bevezetésével. A járási főjegyzőségek 1950. augusztus 15-ig működtek, majd az 1950. évi 144. MT számú rendelet utasítása szerint átadták helyüket a járási tanácsoknak. Az 1950 előtt Csanád megyéhez tartozó Battonyai járás területéből 1872-ben vált ki a Mezőkovácsházi járás. A Battonyai járáshoz 1920-ig a következő települések tartoztak: Battonya, Dombegyház, Kevermes, Kisiratos, Magyardombegyház (Dombegyházzal körjegyzőség), Mezőhegyes, Tornya. A trianoni döntés értelmében Kisiratos és Tornya Romániához került 1920-tól. 1946-ban a községi jogállást nyert Kisdombegyházzal egészült ki a járás. Kisdombegyház kisközségi jogállású volt, a Dombegyházi körjegyzőséghez tartozott. A Battonyai járási főjegyzőséget 1950. március 16-án az 1949. évi 4343. MT számú rendelet értelmében Békés megyéhez csatolták (a Mezőkovácsházi járással együtt). 1950. június elsejével megszűnt mint önálló járás, területét összevonták a Mezőkovácsházi járáséval. Az a) állagban csekély mennyiségű elnöki irat található. A b) állag közigazgatási iratanyaga folyamatosan, csaknem hiánytalanul maradt fenn. Kutatását iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban csekély mennyiségű iparügyi irat van elhelyezve. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. Iparengedélyek, munkakönyvek találhatók benne. Az e) állagban a katonai állítási lajstromok nyertek elhelyezést.