Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950–1990

felügyeleti jogosítványai. A testület működésének rendjét, üléseinek gyakoriságát, az üléseken való részvétel szabályait ugyancsak a fenti rendelet határozta meg. Az 1954. évi X. törvény a tanácsokról (a második tanácstörvény) 31. § (1) szerint „A vb a tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendelkező szerve. A vb a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amelyet egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a Minisztertanács és a felettes vb-k irányítanak." Tagjainak száma a megyei tanácsoknál 11-17 fokozott lehetett. A törvény szövegéből kikerült az általános helyettesítő jogkör, ezzel a tanácstestületek súlya és jelentősége növekedett. A kettős alárendeltség továbbra is fennállt. A második tanácstörvény az előzőnél bővebben fejti ki mind a tanács, mind a vb feladatait, működésére vonatkozó előírásokat. Az 53. § (2) bek. önálló hatósági jogkörrel ruházta fel a szakigazgatási szerveket, azaz a vb szakosztályait. A feladatok részletezését a 1099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat adta meg. Eszerint a testületnek feladatai voltak a tanács működésével kapcsolatban (előkészítés, a határozatok végrehajtása stb.), saját szervezetével és működésével összefüggésben (tisztségviselők megválasztása, feladatmegosztás a tisztségviselők között, előterjesztés a felsőbb állami szervekhez helyi vagy országos ügyekben stb.), a szakigazgatási szervek munkájának irányítása és ellenőrzése terén és az alárendelt tanácsok munkájának irányításában. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény pontosította a vb és a szakigazgatási szervek közti feladat- és hatáskör elhatárolást. Az 1023/1967. (VIII. 8.) Korm. sz. határozat a szakigazgatási szervek jogállásában hozott alapvető változást. A szakigazgatási szerveknek a vb utasításai szerint kellett eljárniuk, az ágazati politika és a jogszabályok végrehajtásáért a kormány előtt a vb tartozott felelősséggel. Ezzel az apparátus korábbi kettős alárendeltsége megszűnt. A vb nevezte ki a szakigazgatási szervek vezetőit, s gyakorolta a fegyelmi jogkört. A harmadik tanácstörvény (az 1971. évi I. törvény) újra szabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. A vb feladata volt (41. §) a jogszabályok végrehajtása, az országos és helyi érdekek összehangolt érvényesítése, az ágazati feladatok érvényesítése, a tanács üléseinek előkészítése, rendelkezéseinek végrehajtása, a szakigazgatási szervek és az alsóbb fokú vb-k közvetlen irányítása, a tanácsi vállalatok, intézmények irányítása, felügyelete, együttműködés a nem tanácsi szervekkel. A vb az őt megválasztó tanácsnak tartozott felelősséggel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyanakkor a Minisztertanácsnak alárendelten működött. (A 1026/1970. [VII. 21.]) Korm. sz. hat. által létrehozta a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát.) Tagjai a tanácselnök, tanácselnök-helyettes, a tanács által megválasztott tagok, a végreható bizottság titkára voltak. E törvény szerint a megyei testület hatásköre kibővült azzal, hogy törvényességi felügyeletet gyakorolt a helyi tanácsok tevékenysége felett, megsemmisíthette azok jogszabálysértő rendeletét, határozatát. ATt. 28. § (1) előírta, hogy a tanács rendeletben állapítja meg a saját, valamint szerveinek szervezeti és működési szabályzatát. Ennek alapján a 11/1971. (III. 31.) Korm. sz. rendelet (Végrehajtási rendelet, Vhr.) 24. §-a alapján a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke a 30-5/1971. (TK 19.) MT TH sz. utasításban rendelkezett