Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 1950–1990

a tanácsok szervezeti és működési szabályzatáról. Békés Megye Tanácsa az 1/1971. (X. 20.) sz. rendeletével fogadta el szervezeti és működési szabályzatát, amely 1972. január l-jén lépett hatályba. E dokumentum 5. §-a rendelkezett arról, hogy a tanács milyen hatásköröket ruházhat át a vb-re. Az utóbbi testülettel a VI. fejezet 39-51. §-ai foglalkoznak. Békés megyében a vb 15 tagból állt, tanácselnök, általános tanácselnök-helyettes, két tanácselnök-helyettes, a vb-titkár, 10 vb-tag. Hatáskörébe tartoztak többek között a tanácsülésekkel kapcsolatos teendők, gondoskodás a határozatok végrehajtásáról, a szakigazgatási szervek ügyrendjének jóváhagyása stb. A testület feladatait és hatáskörét a szabályzat mellékletében szereplő hatásköri jegyzék foglalta össze. A szabályzat tartalmazta a testület üléseivel kapcsolatos szabályokat is. A szervezeti és működési szabályzat 1973. évi módosítása a vb-re átruházott hatáskörben hozott új döntést. (1/1973. [X. 4.] sz. tanácsrendelet.) Az 1/1973. (TK 1.) MT TH számú utasításban közzétett hatásköri és hatósági jogköröket felsoroló jegyzék részletesen felsorolta a vb hatáskörében előforduló valamennyi területet, amelyek között a tanácsra, a vb-re, a szakigazgatási szervekre stb. vonatkozók egyaránt megtalálhatók. 1988-ban az 1/1988. (III. 24.) sz. tanácsrendelet megszüntette az SZMSZ rendelet jellegét, s döntött a további módosítások határozati formában történő jóváhagyásáról. A módosítás a vb tanácsülések összehívásával kapcsolatos feladatait érintő ügyekben hozott változást. Az 1989. szeptember 21-én elfogadott, egységes szövegű SZMSZ (105/1989. (IX. 21.) tan. határozat) a testület tagjainak számát 15-ben határozza meg (12 vb-tag mellett a tanács elnöke, általános tanácselnök-helyettes és a vb-titkár). Ebben a felállásban 1990. november 16-án ülésezett utoljára a vb, ekkor már a pártok és a társadalmi szervezetek is képviseltették magukat. Az ülésjegyzőkönyvekből álló fond anyaga 1971-ig nem rendelkezik mutatóval, ezért határozati mutató segítségével csak 1971 után kutatható. A vb szinte minden területre kiterjedő kompetenciája miatt a jegyzőkönyvek kiemelkedő forrásértéket képviselnek. Az egyes határozatokhoz kapcsolódó iratok nincsenek minden esetben a kötetbe kötve, a titkárság iratanyagában keresendők. Általában érvényes, hogy elsődlegesen a titkárság, de a szakosztályok anyaga is tartalmaz a testület működésével összefüggő iratokat. Külön iratsorozat azonban sem ebben, sem a titkárság fondjában (XXIII. 6.) nincs a vb irataiból. Az iratok ismertetése: Ülésjegyzőkönyvek Vb-ülés jegyzőkönyvek 1950-1990. 195 kötet Nyilvántartás a vb-ülésekről 1978-1985. 1 kötet Vb-határozatok nyilvántartása 1971. A-Z. 1 kötet Vb-határozatok mutatója 1972-1990.17 kötet Vb-határozatok határidős nyilvántartása 1976-1989. 5 kötet