Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)
Bevezető gondolatok
ben október 22-én történt meg a tanácstagok választása. Az immár választott tagokból szerveződött új tanácstestület 1950. november 8-án tartotta alakuló ülését. A második tanácstörvényt (1954. évi X. törvény) 1954. szeptember 25-én hirdették ki. Az új szabályozás az előzővel szemben kiemelte a tanács, mint választott államhatalmi szerv szerepét, a tanácsi testület elsődlegességét. Megszüntette a vb általános helyettesítő jogkörét, a tanácstestület tagjaiból állandó bizottságokat hozott létre, jogkörüket kibővítve, szélesebb társadalmi bázisra támaszkodhattak. Kimondta, hogy államhatalmi szervet csak felsőbb államhatalmi szervek irányíthatnak. A megyei tanács eszerint az Országgyűlés és az Elnöki Tanács irányítása alatt állt. A vb mint általános hatáskörű államigazgatási szerv a Minisztertanácsnak alárendelve működött. A tanács ugyanakkor utasíthatta a vb-t, így e testület kettős alárendeltségben működött. A második tanácstörvény azáltal biztosította a vb-k általános irányító szerepét, hogy a nekik alárendelt, de kettős alárendeltségi viszonyban álló szakigazgatási szerveknek önálló hatósági jogkört adott. (Az első tanácstörvény szerint csak a vb-nek volt hatósági jogköre, a szakigazgatási szervek ilyen funkciójukban a testület nevében jártak el.) A szakosztályok kettős alárendeltségét egyrészt a vb velük kapcsolatos jogosítványai jelentették, másrészt munkájukat az illetékes szakminiszter vagy országos főhatóság által kiadott utasítások szabályozták. A meglehetősen nehezen áttekinthető, túlbürokratizált alá-, fölérendeltségi és utasítási viszonyokban egy biztos pont volt: az Országgyűlés, a Minisztertanács munkáját egyaránt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s főként Politikai Bizottsága irányította. Ugyanez volt a helyzet a megyei pártbizottság és a megyei tanács vonatkozásában is, illetve alsóbb szinteken is. így aztán a pártapparátus lényegében egy külön centralizált államhatalmi és államigazgatási vertikumot alakított ki az országban. A döntő szó mindig a párté volt, azaz pl. az MDP KV Mezőgazdasági Osztályának vezetője de facto főnöke volt a földművelésügyi miniszternek. A tanácsok államhatalmi jellegének megfelelően a második tanácstörvény szabályozta a tanácsoknak alá nem rendelt helyi szervekkel való kapcsolatot is (bíróság, nem tanácsi vállalatok, szövetkezetek stb.): a tanácsoknak az e szervekkel való együttműködés során elő kellett mozdítaniuk az egész állami tevékenység összhangját területükön. (Ezért e helyi szervek vezetőit a munkájukkal kapcsolatos tanácsülési témáknál meg kellett hívni, és időnként beszámoltatták őket tevékenységükről.) A tanácstörvény felhatalmazása alapján az 1954. évi 16. NET sz. határozat intézkedett többek között a megyei tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. A határozat részletesen kifejti a tanácsülés működésére vonatkozó szabályokat (a testület összehívásának rendszeressége, a meghívottak listája, az összehívás módozatai stb.). Ugyanitt történik intézkedés a tanácsülés előkészítésére, az ülések lebonyolítására vonatkozóan, külön részletezve a tanácsüléseken készítendő jegyzőkönyv tartalmi és alaki kellékeit. Az új tanácstörvény a vb és a szakapparátus munkáját is továbbfejlesztette. Az 1099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat tartalmazta többek között a megyei vb működésére vonatkozó előírásokat. A rendelet részletesen meghatározza a vb feladatkörét, elsőként a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a vb szakigazgatási szervei munkájának irányításával, ellenőrzésével, Összehangolásával, az alája