Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)
Bevezető gondolatok
rendelt vb-k munkájának irányításával, segítésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket. A jogszabály részletesen előírja az ülés előkészítésének, az ülés lebonyolításának szabályait, részletesen ismerteti az üléseken készítendő jegyzőkönyvek tartalmi és formai kérdéseit. A tanácstörvény és a végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok mellett elkészültek a titkárság és a szakigazgatási szervek (osztályok, csoportok) szervezeti és működési szabályzatai, amelyeket az egyes szakminisztériumok állítottak össze. A szabályzatok különböző fejezetei meghatározzák az adott osztály feladatköreit és szervezetét. Ezt követően az osztály általános feladatairól történik intézkedés, majd a következő fejezetekben az egyes szervezeti egységek feladatainak részletes kifejtésére kerül sor. A szabályzatok az ágazatra vonatkozó fontosabb jogszabályok jegyzékével zárulnak. E dokumentumok ismerete a kutató számára is fontos, hiszen a feladatok és hatáskörök ismeretében tudja eldönteni, hogy melyik szakigazgatási szerv iratanyagában találhat a témájával összefüggő forrásokat. A harmadik tanácstörvény (az 1971. évi I. törvény) újraszabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. Az előzőekhez képest a legjelentősebb változás a tanácsok jellegének meghatározásában történt. Eszerint a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. Ez a változtatás azt jelentette, hogy a tanácsok munkájában a korábbinál jóval nagyobb szerepet kellett kapnia az önkormányzati jellegnek, amely a tanácsok növekvő önállóságát és öntevékenységét célozta. Ez természetesen azzal járt együtt, hogy a helyi igényeket figyelembe vevő tanácstestületi döntésekhez a szükséges gazdasági eszközöket is biztosítani kellett. Ezért a tanácsok szabadabb kezet kaptak a tervezésben, az anyagi eszközök felhasználásában. A törvény ismét rendelkezett arról, hogy milyen területeken működjenek tanácsok, a helyi tanácsok (község, nagyközség, város) mellett külön kategóriaként sorolja fel a megyei tanácsokat és a fővárosi tanácsot. A járásokban a törvény előírása szerint már nem alakultak tanácstestületek és vb-k, csupán igazgatási területi egységként maradtak meg a járások. A járási hivatalok a megyei tanácsok területi szakigazgatási szerveiként működtek 1983. december 31-ig, amikor is működésüket megszüntették, helyettük a városkörnyéki községek rendszerét állították föl, majd a tanácskorszak utolsó éveiben a kétszintű közigazgatás létrehozásával a nagyközségeket is közvetlenül a megyei tanács alá rendelték. A törvény újraszabályozta a tanácsok feladatait is: a tanács képviseli - úgymond - a lakosság érdekeit, gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról, a központi állami célkitűzések végrehajtásáról, biztosítja az államigazgatási feladatok végrehajtását, érvényre juttatja a nemzetiségek jogait, szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában. A tanács országos jelentőségű kérdéseket is megvitathat, javaslatokat terjeszthet fel központi szervekhez. Gondoskodik a megye településeinek fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás, kommunális, kereskedelmi ellátást, és egyéb szolgáltatásokat. A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik, maga határozza meg fejlesztési programját, költségvetését, középtávú pénzügyi tervét. Ugyanakkor a tanács vállalatokat és intézményeket is létesíthet a lakossági igények kielégítésére.
