Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
435 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 jukat sem, s ha Budapesten rendbe jönnek a viszonyok, arra törekednek, hogy Románia és Mo. személyes unióba lépjen... „Romlott szív és romlott elme, kit hazája szent szerelme szebb tettekre nem hevít!” 198 nov. 28. A Virradat b[uda]pesti (valamiképp valakihez bejutott) lap szerint az atyafiak 5-én Váradot, 7-én Kolozsvárt ürítik ki, s 20-án Erdélyben is általános választások lesznek. De általánosan hírlelik, hogy Várad kiürítése már folyik, sőt ma tulajdonképpen véget is kellett érnie; dec. 15-én pedig a Maros túlsó partján kell lenniük. A hadparancsnokság Mărdărescu tábornokkal itt akart székelni, mi végből 280 új családnak kellett volna lakást adni (természetesen ugyanannyi magyartól elvenni), azonban kiderülvén, hogy lakásokat itt már nem lehet szorítani, a főparancsnokság a kényelmesebb Szebenbe megy.199 a Ellenben a térparancsnokság a Bocskay térről bevonult ma a 6. hadtest parancsnoksága számára szépen átalakított tanítónőképzőbe, honnan elvitték valahová a padokat is, melyeket 3–4 hónapig esőben, szélben, fagyban a szabadban hevertettek. Az udvaron levő elemi iskolát végleg lóistállónak alakították át. – Most már a Cons. Dir. teljesen itt van Kolozsvárt; utoljára jött az igazságügyi és az elnöki osztály. – Szegedet, amelyet a franciák odahagytak, Horthy csapatai szállották meg. – Az Ellenzék mai száma fölemlítvén, hogy „ismét” átvettem a helybeli kat. nevelőintézetek világi gondnokságát, úgy beszél rólam, mint volt egyetemi tanárról. Sic transit gloria mundi! Egyébiránt ha egyenesen egyetemi tanárnak mond, ezt a szót a cenzor egyszerűen kitörli, mint egyik-másik kollégám neve után, határtalan ostobasággal, már megtette. Különben egyik kollégámnak Csengeri ma azt mondta (az ő neve után is hézag következvén), hogy ha már nem adnak kocsit az utazásra és ha talán úgyis..., hát alkalmasint itt marad. Mint az Erd. Irod. Társaság egyik alelnöke, velem együtt örülhet, hogy Füredi Richárd szobrász ingyen ajánlkozott Jékey elhunyt poétánk mellszobrának elkészítésére. Zolnai pozsonyi egyet. tanár felesége lejött bútoraiért. Urával együtt Balatonalmádiban lakik, ahol Schmidt Henrik és Hornyánszky Gyula családja is meghúzódik. Zolnai és Hornyánszky elpolitizálják az időt. nov. 29. A Magyarország nov. 18-[i] számából most ismerjük részletesen a nov. 16-i nem zeti ünnep részleteit: az önálló magyar hadsereg, Horthyval az élén, hogyan vonult be a fővárosba.200 Mindnyájan ismételjük Horthynak Bódy polgármester üdvözlőbe szédére adott válaszát, hogy akik távol voltunk, gyűlöltük, átkoztuk Budapestet, mert ott folyt össze az ország piszka. „Szerettük, becsültük azelőtt ezt a Budapestet, amely az utolsó évben a nemzet megrontójává lett. Tetemre hívom itt a Duna partján ezt a fővárost! Ez a város megtagadta ezeréves múltját; ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város válogatott kínzásokkal gyilkolta, börtönbe vetette, száműzte hazánk legjobbjait, és egy év alatt elpazarolta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál inkább olvadt a jég és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szívvel-lélekkel szereti a rögöt, melyben őseink csontjai porladnak; ha szereti a rögöt, melyet verejtékesen művelnek falusi testvéreink, szereti a koronát, a kettős keresztet és a négy folyamot. Katonáink, miután földjeiken betakarították Isten áldását, 198 „Romlott szív és romlott elme, / Kit hazája hő szerelme, / Szép tettekre nem hevít.” (Bajza József). 199a A Patria ma úgy tudja, hogy „közeli feloszlatásáig” (până la apropiată lui desfiintare) Nagyváradon marad. Várad felé ma ismét megindítják a két nap óta pihenő személyvonatokat. 200 A magyar hadsereg ünnepe. Magyarország, 26. évf. 1919. nov. 18. 156. sz. 1–6. p.
