Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
326 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 szemináriumokat és irodákat leltár mellett, és folytatta azt a múzeumok átvételével, amelyekben ezer meg ezer tárgy van. Azután megkezdte a könyvtár és a Mensa Academica átvételét. A könyvtár tovább működik, és a funkcionáriusok is megmaradnak, de egy román professzor ellenőrzése alatt. Meg kell köszönnie (elismernie) a román tanulók magatartását. Ámbár voltak köztük szigorlók is, a legkisebb szóval sem tiltakoztak. Ezzel kitűnő bizonyítékát adták az idők megértésének, és egyesek Bukarestbe mennek folytatni tanulmányaikat, mások elhalasztják, vagy a debreceni egyetemre mennek. Mind azt kiáltották: Éljen a román egyetem! A katonai parancsnokság most rendelkezik a magyar tanulók elutazásáról. Útlevelet ad nekik haza, vagy pedig, a debreceni egyetemre, ahogy kívánják. A Tiszán túl senki sem utazhatik. Ideiglenesen megalakultak a román hivatalok. A rektorátus ideigl. vezetőjévé kinevezte dr. Drăgan tanárt, a bölcs. karra dr. Rosca Pált Szebenből, a jogira dr. Ienciu Mózest, a mat.-ra dr. Borza Sándort, az orvosira dr. Nemes Sándort. Valamennyi klinika tovább működik a kórházakkal együtt. A professzorok Oprea ezredes rendeletére kötelesek szolgálatban maradni. A 12 klinika egy 3 tagú román bizottság (dr. Tatár Korjolán, dr. Nemes Sándor, dr. Stanca) alatt áll. Ehhez a bizottsághoz járul 24 orvosszigorló, minden klinikára kettő. Ez – úgymond – a kolozsvári egyetem jelenlegi helyzete. Dolgainak szervezésére meghívták dr. Puşcariu Sextilt, aki örömmel vállalta a nehéz feladatot. A nemzeti színházat Ghibu máj. 14-[én] vette át. Alapítása után 125 esztendővel román kezelésbe jutott és román nemzeti zászló lobog rajta... Az átvétel estéjén kezdték meg szereplésüket a bukaresti művészek, elénekelve a király-himnuszt, mire elszavalták az Unióról szóló költeményt. A zsúfolásig telt terem fényes volt, s a lelkesedés elérte tetőpontját. Ezen időben a magyar lapok fájdalmas szavakkal írtak nemzeti színházuk kezdetéről, amelynek színpadáról annyiszor bosszantottak az Elnémult harangok kal. 73 Más magyar intézmények közt átvette dr. Brediceanu Tódorral együtt a zenekonzervatóriumot is, mely éppen most ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Ez a város tulajdona lévén, átadta a román polgármesteri hivatalnak. Ugyanezt tette a leánygimnáziummal, melynek jövendő neve: Regina Maria.”74 Még hozzátehette volna, hogy az orvoskari szigorlatokat és vizsgálatokat bukaresti és Iaşi-i egyet. tanárok felügyelete alatt itteni magántanárokkal és tanársegédekkel készülnek megtartani. Mindenesetre magasztos felfogása az egyetemi eszmének, s a külföldi egyetemek bizonyára el lesznek ragadtatva, ha valamikor megtudják, mi történt itten. Denique, ahogy Schneller rektor mondta is az átadáskor, „a tudományegyetemet átadhatjuk, de a tudományt nem adhatjuk át önöknek”. De reméljük, úgy lesz, mint Csengeri mondta: „Rendben adom át a szemináriumot, s majd önök is rendben adják nekem vissza.” – Délután járt nálam dr. Csérer Lajos gazdasági főfelügyelő (a földmívelés-miniszteri kirendeltségnél), s előadta tervét az erdélyi fejedelemség mezőgazdasági történetének megírására nézve. Főképpen levéltári adatok nyomán akar dolgozni. Bíró Vencel és Kelemen Lajos volt tanítványaim is támogatják. máj. 23. Háziorvosom, dr. márkosfalvi Török Imre tegnap du. 5 órakor, 8 hónapi szenvedés után meghalt. Márciusban múlt 59 éves, és 1892 óta volt háziorvosom, egyik legjobb barátom, ki rendkívül ragaszkodott hozzám és családomhoz. A legutóbbi ka-73 Rákosi Viktor 1903-ban kiadott Elnémult harangok című romantikus regénye Erdély egyes vidékeinek elrománosítására hívta fel a figyelmet. A regényéből 1905-ben Malonyay Dezső írt színdarabot, amelyet gyakran játszottak. 74 Cum s’au luat în primire institoţiile culturale din Cluj. Patria, 1. évf. 1919. máj. 21. 76. sz. 2. p.
