Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
327 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 rácsonyt kivéve, mikor már nagyon beteg volt, minden karácsonyeste eljött hozzánk, hogy tanúja legyen lányom, majd unokáim örömének. Tőről metszett magyar ember volt. Unokaöccsét, Török Imrét, fiává fogadta, s a háziorvosságban mi is örököltük tőle. Elméletileg is jól képzett s amellett társaságba való ember volt. Nyugodjék békében! – A helybeli rendőrség főnöke, S. Capalura, ma a mi utcánkra is elrendelte, hogy a házakat „román nemzetiszínű zászlóval, pamlagokkal, drága és ékes szőnyegekkel és virággal” díszítsük. No, pamlagokat még úgysem láttunk ablakokban. Négyesztendős koromban, 1857-ben a sarkadi határban, a király mezején láttam én egy osztrák császárnak bevonulását – magyar nemzeti zászlókkal díszített diadalíven keresztül. A ref. templom nemz. zászlójának hímzésére az elöljáróság akkor nagynénémet, Zay Máriát (a későbbi Püspöky Bertalannét) kérte meg. „Majd, ha a magyar király jön!” – felelte nagynéném. Most azonban senki sem mond semmit. Ma is érvényes Jókai Kakas Mártonnak éppen azon időkből való verse: „A kenyered száraz, a pokrócod vizes – csitt, hallgass és fizess!” A debreceniek ezt annál könnyebben tehetik, mert külföldi lapokban új gazdáik azt hirdetik róluk, hogy ők – elmagyarosodott románok. Az aradiak is emelkedett hangulatban lehetnek, mert a Mezőhegyesről oda visszatoloncolt Károlyi Gyula-kormány tagjai a városban „szabadon járhatnak”. Kolozsvár elégültségét pedig mutatja, hogy minden magyar „a pamlagon” mulat. máj. 24. A Patria híre szerint a b[uda]pesti egyetemen a menesztett Siegescu román ka tedráját Alexics kapta meg, aki azt állította, hogy a románok meghívták őt a kolozsvári egyetemre rektornak, de – visszautasította.75 A debreceniek akarják helyettünk meg tartani a pótszemesztert, s remélik, hogy orvosi karunkat akadály nélkül át lehet telepíteni hozzájuk, persze, csak a tanerőket. Mi többiek világgá mehetünk, mert dr. Ghibu szerint szeptemberre kinevezik a román egyet. tanárokat, s a kolozsvári egyetemen románul fognak szeptembertől kezdve tanítani. Egyébként megint 38 katonai vonatot jeleztek Románia felé, de az erdélyi saját külön hadsereg már készen áll. máj. 25. Du. 3 órakor temettük Török Imrét. Virágokkal jobban elhalmozott ravatalt alig láttam. Szegény asszonyok is elhozták virágcsokraikat. Mi is két hatalmas koszorút tettünk le, amiket kertünk virágaiból, melyeket annyira szeretett, lányom kötött. A kápolnában Ravasz László, a sírnál76 búcsúztatta, s a nagyszámú közönség igazi megille tődéssel adta meg neki a végső tisztességet. Örök világosság fényeskedjék neki! – Egyetemünk volt tanácsának valószínűleg alkalma nyílik, hogy a hatalmak és az egyetemek előtt tiltakozzék hallatlan megsemmisítése, illetőleg travesztálása ellen. A tanárokat állítólag kényszeríteni akarják a szigorlatok megtartására. Kényszeríteni akarták ma Haller volt polgármestert a hatóság, s az egyháznagyokat az illető egyházak nevében való hódolatra a holnaputáni bevonulásnál; de mindannyian megtagadták a megjelenést (kivéve természetesen a görögöket), hacsak jobbról-balról szuronyos katonákkal nem vezetik oda őket. Az ünnep bensőségét emelni fogja, hogy a bevonulásnál le kell ereszteni az ablakredőnyöket (de mi lesz akkor az ablakokba szánt pamlagokkal, miket most pálmákra módosítottak. S a Ferenc József úton lelkesedni kívánó románok számára lefoglalt ablakokkal?!), az utcákra nyíló szobákban és helyiségekben, sőt magán az utcán is tartózkodni nem szabad, különben mint mindenki, aki ki nem bontja 75 Destituirea lui Siegescu. Patria, 1. évf. 1919. máj. 23. 78. sz. 2. p. 76 A név helye a kéziratban üresen maradt.
