Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
297 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 3696a. A 3693. laphoz: 44 „Mint a kol[ozsvári] ítélőtábla nagybeteg elnökének törvényszerű helyettese, valóban súlyos helyzetben kell megtennem a most elhangzott felhívásra nyilatkozatomat, amelyet bírói minőségemnél és általában felelősségemnél fogva is csak a törvényekre kell alapítanom. Mi a magyar állam törvényei alapján, tehát törvényesen kinevezett magyar bírák és általában az igazságügyi alkalmazottak arra tettünk esküt, hogy Magyarországhoz és alkotmányához bármily viszonyok között hűek maradunk, az ország törvényeit és törvényes szokásait megtartjuk. Az eskü alól feloldozva nem vagyunk. A szövetséges (entente) hadseregek főparancsnokával kötött katonai egyezmény I. cikke szerint a polgári igazgatás a magyar kormány kezében marad. A XVII. cikk szerint pedig a szövetségesek a magyar állam belső igazgatásába nem avatkozhatnak. A megszálló VII. román hadosztály parancsnoka Kolozsváron, 1918. dec. 24-én kiadott hirdetmény 1. pontjában kifejezést adott annak, hogy a román kir. hadsereg csapatai Kolozsvár városát csakis az entente hatalmak rendeletéből és csupán az állami rend, az élet és vagyonbiztonság fenntartása végett szállották meg. A hirdetmény 3. pontjában pedig a fegyverszüneti szerződés határozatával egybehangzóan biztosítja, hogy az összes állami, közigazgatási, községi s egyéb hivatalok működésüket az eddigi törvények és szabályok szerint meglévő közegeikkel fogják folytatni. Az a fegyverszüneti szerződés, amely az entente megbízásából eljáró Romániát kötelezi, nyilvánvalóan kötelezi a gyulafehérvári szóban levő határozat alapján álló mindazokat a románokat is, akik magukat a csatlakozás folytán Románia tagjainak tekintik. De félretéve a fegyverszüneti szerződést, és ha a nemzetközi jog általános szabályai nyerhetnének alkalmazást, a forradalmi alapról már letért, de különben is törvényes alap hiányában állami hatalmat sem gyakorolható nagyszebeni Kormányzótanács követeléseinek nem lehet jogalapja, mert: az 1913. évi XLIII. t. cikkbe iktatott hágai nemzetközi egyezménynek a szárazföldi háború törvényeiről és szokásáról rendelkező, az egyezmény mellékletét képező, Románia királya által is elfogadott, és így a Romániához csatlakozottakat is kötelező szabályzat 43. cikke szerint a megszálló a kezébe került hatalmat az országban érvényes törvények tiszteletben tartásával gyakorolja; a szabályzat 45. cikke pedig tiltja a megszállt terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy az ellenséges hatalomnak hűséget esküdjön. De a fentiekből folyóan nem lehet törvényes alapja az impérium átvételének a megszálló román kir. csapatok részéről sem. Mindaddig tehát, amíg a békekonferencia határozata szerint alkotandó új államok területi határai az e kérdés szabályozásánál egyedül figyelembe veendő békeszerződés alapján alkotandó törvények a magyar közszolgálati alkalmazottakat a már letett esküjök alól fel nem oldozzák, jogtalannak kell nyilvánítanom minden olyan eljárást, amely a vezetésem és felügyeletem alatt álló bíróságok átvételét célozza, s amely az illető igazságügyi alkalmazottakat az állampolgári hűség megszegésére kényszerítené, s ezzel a magyar állam kötelékéből elszakítaná. 44 L. az 1919. márc. 11-i naplóbejegyzést. Idegen kéz által írt, kétoldalas szöveg.
