Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1919

286

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919

febr. 20.

Tegnapelőtt halt meg Szeszák Ferenc szobrász és ma temettük. Csak 38 éves volt. Külföldön nyerte, s itthon akarta érvényesíteni nem közönséges művészi tehetségeit. Sok pályázaton feltűnt és számos díjat, de csak mellékes megbízatásokat nyert. Kolozsvári legszebb műve a Kárpátok őre

nevű faszobor, melynek felavató beszédét a háború második évében én mondtam. Pósta Béla, ki most szépen és könnyekig meghatva búcsúztatta el, az érem- és régiségtár Bástya utcai bérelt házában műtermet és kis lakást bocsátott rendelkezésére. Volt benne valami a Fadrusz lelkéből. Őt tüdőbaja vitte el olyan korán. Ny. b.! (A kolozsvári művészpár, Veress Zoltán és felesége, Kozma Erzsi, mint hallom, nyomorúságban élnek Budapesten szegény Kozmáné halála óta. Möller és Szilágyi talán nem hagyják el őket. Milyen lesz, sok egyéb közt, a magyar művész élete, ha Magyarország a mostaninál kisebbre zsugorodik össze!) – A lakásom mellett levő kiadó szobába Szerb Miron, a román csendőrség alezredese, Frédinek egykori tiszttársa és barátja költözött be; Kovács Aladár, éppen a neve napján, kénytelen volt ebből a szobából leköltözni az alsó – (szuterén) szobába, mert bár már ezer koronájában van a baksis, még nem utazhatott fel B[uda]pestre, hová bankja kinevezte, illetőleg áthelyezte.

febr. 21.

Szerb Miron este beszélte, hogyan találta őt a forradalom Temesvárott. Ő szervezte a népőrséget. Ezredének minden pénzét stb. felküldte Budapestre, s a szerb megszállás 3. napján ő maga is elmenekült. Egy szélhámos rekvirálni akarta Fréd lovait; ő ettől ezúttal megmentette, azonban még a tavaszi munka előtt bizonyosan rekvirálják, mert a tüzérség és csendőrség felállításához sok ló kell. – Máshonnan hallom, hogy Csucsa környékén csata volt, 800 magyar, 400 román elesett, s a románok már Várad alatt állnak. Ez azonban nem igaz. A magyarok hat hét óta, Csucsánál beásva, teljesen elzárják a váradi utat.

febr. 22.

Hornyánszkyt megkérdeztem, nem volna-e kedve átmenni Schilling ókori katedrájára? Azt mondta, a múltkor, filol. tanszékre törekedve, a b[uda]pestiek azt vetették ellene, hogy historikus. Neki mindegy, ugyanazt historikusnak mondják-e, vagy filológusnak; de hogy ilyesmivel jövőben ki ne semmizhessék, most nem jöhet át historikusnak, mivel legközelebb megürül B[uda]pesten Petz és Hegedűs Pista filol. tanszéke, s azok közül az egyikre reflektál. Az ellen, hogy ekként esetleg Buday Árpád magántanárunkat hozzam javaslatba, nem volt különösebb észrevétele.

febr. 23.

Tegnap du. meghalt kisbaczoni Szőcs Ákos nyug. kúriai bíró élete 71. évében. Apósa volt Haller polgármesternek, s azóta, hogy Kozma Gyulánál megismerkedtünk, barátom. Ny. b.!

febr. 24.

Moldovánnak a dékánságról való lemondását a kar egy közelebbi ülésre hagyja; s amennyiben a megszállók a leltárakat és értékeket követelnék, mint ezt a Gazd. Akadémiában már meg is tették, csak a karhatalomnak enged. – Storeyt és titkárát, Davidsont, Marosvásárhelyen azzal akarták lebeszélni az idejövetelről, hogy itt anarchia van, s nem állhatnak jót életéről, ha idejön, a tüntetők közé. Cholnoky megnyugtató angol táviratára (melyben az is volt, hogy, ha ő megy hozzá Vásárhelyre, a letartóztatáson kívül 25-öt is kaphat), St[orey] azonnal csomagoltatott, s aztán Kocsárdon utolérte Rákóczy (!) román tisztet, ki Ch[olnoky] elhozatalára ment. Együtt jöttek. Útközben