Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
213 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 Marosvásárhelyre, ami új fejezetet jelenthet az oláh–orosz háborúban. – Délben Jelen Gyula és Miklós lakásán a választójogi javaslat módosítása tárgyában a bizottság értekezletet tartott, melyen 10 tag volt jelen (Bánffy Ferenc és Óváry Elemér kivételével az egész bizottság). A szót gr. Bethlen István és Sándor József vitte, kik a 9-én tartandó nyilvános értekezleten is beszélni fognak. febr. 8. József főhg. lelkes hangú hadiparancsban búcsúzott el az erdélyi seregtől, amelynek 14 hónapon át fővezére volt. – A király holnap reggel 2 órakor utazik át Kolozsváron, nem tudni, hova... Bodó János százados tudatja, hogy Nagybecskereken már most megindítani szándékozott hadtörténelmi folyóirata a honvéd. minisztérium halogatása következtében egyelőre nem fog megjelenni. febr. 9. A magyar nyelv ismeretének a választójogban való biztosítása végett, ami különösen Erdély életbevágó kérdése, a vármegyeházán ma népes értekezlet volt, amelynek legkiemelkedőbb része gr. Bethlen István beszéde. Míg beszélt, a szomszéd szobában ülő felesége le nem vette róla szemét; olyan áhítattal hallgatta, mint jobb időkben az én lányom az urát. Marosvásárhelyről 50-en jöttek át s Köllő alispán, Biás, Madaras stb. lelkesedten beszéltek velem a mozgalomról. Sándor József, dr. Bene Ferenc szolnok-dobokai főügyész, Szereday Aladár képviselő, dr. Sárkány Miklós vásárhelyi főügyész, Sipos Gábor, Jelen Gyula felszólalásai után a határozati javaslatot a népes értekezlet elfogadta, s a tett módosítások és kívánságok beszövegezését bizottságunk feladatává tette. Az értekezlet 3 órahosszat tartott. – Délután ment híre, hogy a központi hatalmak ma reggel 2 órakor békét kötöttek Ukrániával,7 mit elég közönyösen fogadtak. – Vacsorán Bockék voltak nálunk, a szász atyafiak; fiuk Gerhard főhadnagy jóízűen beszélte el a tolmeini áttörés részleteit, amiknek, tüzérségi működése közben, jó megfigyelője volt, amennyiben magaslati állásából a majdnem hihetetlenül fejlődő hadmozdulatokat igen jól áttekinthette. – A mi ruszkink, az ukrániai Pali Iván bejáró hadifogoly éppen levelet akart írni haza, mikor az ukrániai béke hírét hallotta. Hát, nem írta meg a levelét: hamarább lesz ő otthon!... febr. 10. Pethő kérésére egy kis véleményt írtam megtámadott könyvéről, A szabadság harc eszméiről, hogy a febr. 24-i esküdtszéki tárgyaláson Csánki, Angyal, Marczali és Andrássy hasonló nyilatkozataival együtt bemutathassa, ha a Kacziány által tanúként megnevezett Ballagi Aladár nyilatkozatával szemben szükségesnek látná. febr. 11. A hivatalos tankönyvbírálat amennyire megdicséri a Márki–Pallós féle Történe lem IV. oszt. részének magyar történelmi részét, annyira rossznak találja a világtörté nelmit, s a könyvet nem is ajánlja engedélyezésre.8 Pallós kérdi, mit tegyünk? Átdol gozni, vagy abbahagyni! Közös lónak túrós a háta. 7 Németország az Oroszországgal Breszt-Litovszkban folyó béketárgyalások közepette – miközben a bolsevikok Ukrajnát támadták – február 9-én különbékét kötött a függetlenedő és Németországgal megegyezésre törekvő Ukrajnával. 8 A polgári leányiskolák 4. osztálya számára írt könyvről lehet szó, amelynek új kiadása csak 1921-ben jelent meg. Márki Sándor–Pallós Albert: A magyarok története. Kapcsolatban az egyetemes történet főbb eseményeivel. Az 1908. évi polgári leányiskolái tanterv alapján, a polgári leányiskolák 4. osztálya számára. 3. jav. kiad. Bp., 1921. 160 p.
