Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
214 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 Reggel 1⁄2 10-kor Gyalui telefonon értesített, milyen fura békét kötöttünk Oroszországgal.9 A lapok, mit régen nem tettek, különkiadásokban közölték a hírt, melyet azonban általán nagyon fanyaron fogadtak. Nesze semmi, fogd meg jól! – Kérdésemre Vikár Béla írta, hogy jan. 22-én a Keleti Kultúrközpontban (Turáni Társaság) felolvasta A törökség története című cikkemet. 10 A papiroshiányban szenvedő lapok nem emlékeztek meg róla. Csak nagyobb baj ne legyen e világon. febr. 12. A Státus újjáalakított tanügyi bizottságában a beteg Farkas Lajos helyett elnököltem. Javasoltuk egyebek közt, hogy Majláth püspöksége 20. évfordulójának emlékére a Státus 100 000 kor. alapítványt tegyen a Báthory-féle szeminárium újraépítésére (amihez közel 2 millió kell), s a gondnokságom alatt levő intézetet (melyet 1579-[ben] Báthory király alapított) Báthory–Apor–Majláth Intézetnek nevezze. febr. 13. Meghűlésem következtében egész nap itthon. febr. 14. Ma is. – Pallós beszéli, hogy Történelmünk elvető bírálata alkalmasint a Lampel– Wodianer cég bosszúja azért, hogy tankönyveit iskolájába be nem vezette. No, meg a konkurencia. Nyilatkozni fog. febr. 15. Ma is itthon kellett maradnom. Részvéttel olvasom, hogy Demkó Kálmán 67 éves korában meghalt. Tanulótársak voltunk az egyetemen, versenytársak a kolozsvári pályázaton 1892-ben, mikor mint államtitkár, Berzeviczy őt akarta kineveztetni. De, bár a szerencse nekem kedvezett, Lőcsén családommal már egy esztendő múlva a legkedvesebben fogadott. Ott működött sokáig, mint tanár és igazgató, s nagy érdemei vannak főképp Szepes megye történelme körül. Az orvosi rend történeté vel pályadíjat is nyert.11 Egy cikluson át a nagymihályi kerületet képviselte, s mint a VIII. ker. gimná zium igazgatója Budapestre került. Tanárságunk negyven éve alatt ritkán találkoztunk egymással, de mindig szívesen. Nyugodjék békében! febr. 16. Feleségem neve napján villásreggelin és uzsonnán kb. 20 vendégünk volt. Jól éreztük magunkat: egy sugár a múltból. Júlia sok virágot és a fiataloktól kedves emlékeket (a gyerekektől lombfűrészeléseket) kapott és csókokat. Isten éltesse! – Délután hallottuk, hogy Terner Adolf volt geográfusunk Lajtaszentmiklóson 82 éves korában meghalt. Csöndes életéről Szinnyei is annyit tud a Magyar írók ban, amennyit innen való távozásakor (1908. aug. 8.) én írtam az itteni Ujság ban. 12 Nyugodjék békében! – Az Akadémia leküldte Thallóczynak Thaly életéhez gyűjtött adatait. Tervezett em- 9 Az Ukrajnával kötött különbékére adott válaszlépésként – időhúzó szándékkal – febr. 10-én Lev Davidovics Trockij orosz külügyi népbiztos deklarálta, hogy a „sem háború, sem béke” álláspontjára helyezkednek, s elhagyta a breszt-litovszki tárgyalás színhelyét. Ezt a lépést a magyar sajtó nagyobbik része az Oroszországgal kötött békeként értelmezte. L. például a Budapesti Hirlap vezércikkét: Béke Oroszországgal. Budapesti Hirlap , 38. évf. 1918. febr. 12. 36. sz. 1. p. A vezércikk szerzője az esemé nyeket úgy értelmezte, hogy a béke nem formális békekötés, hanem proklamálás útján született meg. Hamarosan kiderült, hogy ez az orosz taktikai lépés éppen nem a békét teremtette meg. A Kolozsvári Hírlap ugyancsak a béke megteremtéséről írt: Orosz különbéke eseményei. Kolozsvári Hírlap , 19. évf. 1918. febr. 12. 36. sz. 10 A törökség története és a magyar tudomány. Túrán, 3. évf. 1918. 8. sz. 461–471. p. 11 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. 1–2. köt. Lőcse–Bp., 1892–1894. 12 [Márki Sándor]: Terner Adolf távozása. Ujság, 10. évf. 1908. aug. 8. 184. sz.
