Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1917
153 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1917 febr. 4. Márki Berti bátyám, mint leánya, Olga (Verner Kálmánné) írja, hozzájuk ment lakni, Nagyváradra. Nagyon meg van törve, vigyázni kell rá. – Valami ezer muszka és oláh foglyot hoztak városunkba, ámbár a Békásnál még mindig szorulunk. febr. 5. Ma is hoztak foglyokat, s volt köztük halálra vált beteg is. József főhg. főhadiszállása egyik hír szerint ide kerül hozzánk, a másik szerint feloszlatják. A kávéházat Amerikának Németországgal való – ma publikált – szakítása foglalkoztatja.7 – Az egye temen ma délben még tartottam előadást, délután már nem, mert az épület fűtetlensége miatt az előadások egyelőre szünetelnek. Csak annyira fűtenek, hogy a csövek éppen be ne fagyjanak. – Ludmann-nét én is meglátogattam a szintén alig fűtött klinikán; egészséges fiacskája van. Meglátogattam Schnellert is, aki tíz napig betegeskedett; szintén tíznapi betegség után Lechner ma jött először kávéházba. Most Csengeri maródiskodik. febr. 6. Délután Nagyváradról meglátogatott Karácsonyi János c. püspök, s vagy két óra hosszat beszélgettünk. A Ferences-rendiek történetéhez kutatni megy Nagyszebenbe. 8a A koronázásnál megkérte Széchényi püspököt, hogy, ha már annyit írt a koronáról, legalább jelen lehessen a koronázáson, s így őt tették meg pásztorbotvivőnek; a király mellett térdelt tehát akkor is, mikor Csernoch prímás bevette tőle az esküt. Mondja, hogy a Himnusz éneklésénél mindnyájan könnyeztek. – Azután elkísértem Erdélyi Lászlóhoz. Visszatérőben hozzánk száll. Lóczy Lajos írja: „Nincs bennem egyéb hiúság, mint a jó egészség és a munkabírás után vágyakodás, mert ebben minden ellenszolgálat utáni törekvés nélkül örömöm van, és mulatságomat lelem benne. Múlt évi gyengélkedésem után, ami közben azonban szintén egy napom sem telt le »sine linea«, most Istennek hála, régi frissességem és munkaerőm ismét megjött. Tudom, hogy sehogy sem több már ez az utolsó fellobbanásnál, igyekezem tehát kihasználni okos, józan munkára és mérsékeltség melletti élettel.” febr. 7. A filoz. tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság, az egyetem és tanárképző fűtetlensége következtében, elnökletem alatt lakásomon tartotta ülését; du. 3–7-ig, három óra hosszat hallgattuk Schneller előadói jelentését Palágyi Menyhért, Zivuska Jenő, Varga Béla, Nagy József filoz. irod. működéséről. Még jó, hogy Mitrovics Gyula, a debreceni egyetemi könyvtár igazgatója, kinek ott a pedagógiai tanszékre van reménye, visszavette folyamodását, s hogy Bartókról már ismertük az előadó véleményét. Schneller különben bámulatos lelkiismeretességgel és részletességgel dolgozott, s igazán valamennyinek kijelölte helyét a tudom. irodalomban. 1. helyre Bartókot, 2.-ra Nagyot, 3.-ra Vargát ajánlotta. Holnap vitatjuk meg. – Vacsorára kocsonyát is kaptunk. „Ez már a kolbász előjele” – mondtam. „Oh – felelte Lacika –, a kolbász a múlt emléke, kiveszett faj, mint a – római.” febr. 8. A filoz. bizottság kétórai tanácskozás után Hornyánszky felszólalása után, ki Zivuskát és Palágyit is jelöltetni óhajtotta, elismerve – közvetítő indítványomra – Palágyi 7 A bejegyzés a diplomáciai kapcsolatok megszakítására utal. L.: Le az álarccal. Amerika megszakitotta a diplomáciai összeköttetést Németországgal. Budapesti Hirlap , 37. évf. 1917. febr. 5. 36. sz. 1. p. 8a És – amit előttem elhallgatott – Rimnikben keresni Capistrano holttestét.
