Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

145 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 mert bevert egy csomó ablakot, s másnap, mámorát kialudva, elment bocsánatot kér­ni a rendőrségre, s kijelenteni, hogy az ablakokat – megcsináltatja. dec. 27. Bournázt köszöntöttük János napján. Búsul, hogy a fia „csak” zászlós. A pub­likum különben azt találgatja, megy-e Tisza, vagy herceg lesz, külügyminiszter lesz, bár a nádorhelyettesség dolgában összerúgta a patkót József főherceggel? Azon is ta­nakodik, kell-e nekünk annyi cseh, amennyi most van a fiatal király környezetében? Különben gyöngéd gondolat a brassóiaktól, hogy a törcsvári várat ajándékképpen visszaadják a magyar királyoknak, tekintettel az új királynak Erdély megtartása körül szerzett érdemeire. dec. 28. Szekér Béla öcsém másfélnapi út után visszajött a fővárosból. A vonaton, mint mondja, mindenki a németeket szidta, ami megható jele szövetséges jóindulatunk­nak. A minisztérium az egész országot a fűtőanyaggal való gazdálkodásra inti; egye­temi könyvtárunk már másfél hete nem fűt, mert elfogyott a szene; így az olvasás, tanulás majdcsak kimegy a divatból. A német doktorok a szomszédomban levő taní­tónőképző szertárait ma kitelepítették a folyosókra, és feltörték s használják az intézet szeneskamaráját: mindezt az igazgatónő megkérdezése vagy értesítése nélkül. Ők a kultúra védőangyalai. dec. 29. Ma és tegnap sajtó alá rendeztem Pallóssal írt lányiskolai történelmem 2. köte­tének 2. kiadását. dec. 30. A nemzet ma koronázta meg IV. Károly királyt és feleségét, Zita királynét. Ad­jon Isten nekik és a nemzetnek boldogságot! Az Erdélyi R. Kat. Státus képviseletében részt vettem a róm. kat. gimnázium ünnepi diákmiséjén, s meghallgattam dr. Bíró Vencelnek a koronázás jelentőségét megmagyarázó magvas beszédét. Utána ugyan­csak a Státus képviseletében részt vettem a főtéri templomban tartott ünnepi misén, majd 12 órakor az egyetem ünnepi közgyűlésén, amelyen a beteg Lukács rektor, s a koronázáson az egyetemet képviselő Tangl prorektor helyett dr. Somló jogkari dékán tartott rektori megnyitót, Réz Mihály rövid ünnepi értekezést olvasott fel, Kolosvá­ry Bálint pedig bemutatta a királyhoz intézett hódoló feliratot. Bár az éjjel esett havat (mely az idáig néhány kellemetlen nap kivételével állandóan derült őszt befejezte) a nappali permetező eső nagy lucsokká változtatta, a közönség elég szép számban jelent meg. Sajnáltuk, hogy az idő a koronázás fényét bizonyára csökkentette. A hadsereg koronázási ajándéka: az Oláhországban karácsony óta ejtett 25 000 fogoly; ellensége­inké: békeajánlataink visszautasítása. Maga a királyi pár a király fővezérsége idejében fölszabadított Erdély menekültjeinek adta a koronázási ajándékot, a királyné pedig élére állt a Pro Transylvania mozgalomnak, mely Erdély szegényeit, árváit segíti. Ap­ponyinak a megalakuláskor a királynéhoz intézett gyönyörű szavai örök emlékezetre méltók. Mindenesetre történelmi pillanat, hogy koronázása fényével enyhíti a királyi pár azt a sötétséget, amelyben az ország Hamupipőkéje, Erdély, idáig élt, s mely az államférfiakat az ellenség készülődéseinek fölismerésében is meggátolta. Adja Isten, hogy borúra derű következzék! dec. 31., vasárnap Szilveszter napja lucskos és barátságtalan volt, mint az emberek nagy részének hangulata. Délelőtt itthon dolgozgattam, sőt délután is négyig. A kávéházban kevés

Next

/
Oldalképek
Tartalom