Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

143 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 keztek. Egy kisvártatva, mégis kaptak jó ebédet és szállást. Talán pár hétig is kell ma­radniuk, mert nincs vasúti kocsi a szállításukra, de meg még útban is vannak otthon, a katonaság lakik házaikban. Stb. stb.! Spilka Imre túlesett a veszedelmen, s Hültl dr. szerint nem lesz nyomorék. Spil­ka Laci már a tanintézetben van. A vasúti szerencsétlenségkor a holtak közé tették, egy másiknak a feje öt óra hosszat nyomta a mellét. Egyik tanára80 a ismételve sürget ­te megvizsgálását, s végre csakugyan rájöttek, hogy él s megmentették. Azonban – s ez is a háborús korképek közé tartozik – ezalatt lelopták a cipőit (tárcáját, óráját nem is említve), s a szegény gyereknek az éjszakai hidegben, míg holtnak hitték, így kellett feküdnie! dec. 20. Az Erdélyi Múzeum választm. ülésén Lechner alelnök szép szavakban emlé­kezett meg Ferenc József király és br. Wesselényi Miklós koronaőr, mint alelnökünk haláláról. Győrffy István, a botanika tanára bemutatta új briológiai (mohtudományi) vállalatát, melyet a külföld számára 30 példányban ad ki. Tanáraink máskülönben is dolgoznak a háborúnak dacára; pl. Kenéz Béla most adta ki három hatalmas kötetben Föld és nép című közgazdasági munkáját. 81 dec. 21. Rektorunk, Lukács Adolf, a csütörtöki sörözgetők előtt (akik azonban, vele együtt, többnyire csak ásványvizeznek), versben mentette ki – hűlése miatt történt – elmaradását. Még hát nem öregedtünk meg egészen. Előadásaimat az egyetemen – erre a félévre – tegnap fejeztem be. Törzshallgatóságom szorgalmasan eljárt és kol­lokvált, hanem a szemináriumi élet – négy leánnyal – teljesen jelentéktelen volt. dec. 22. Megjelent a város szegényes kiadásában Ferenc József emlékezete c. füzetem (a közgyűlésen tartott beszédem) 1000 példányban.82 Az iskolákban osztják szét. – Tangl Károlyt a műegyetem meghívta a fizikai tanszékre. Egyetemünk jó erőt veszít el benne. Nagyváradon Rádl Ödön, a Szigligeti Társaság elnöke, híres ügyvéd, 68 éves korában meghalt. Kisdiák koromban már büszkék voltunk rá, mint íróra, s akkor elég gyakran találkoztunk. Meghalt Kudora Károly is, a b[uda]pesti egyetem nyug. első őre, 65 éves korában. Még abból az időből ismertem, mikor a könyvtárban Márki Józsi bácsival együtt szolgált. Írt egy magyar könyvtártant.83 Ny. b.! dec. 23. Laci unokám ma és tegnap feküdt, hogy torokfájásának elejét vegyük, mert tegnapelőtt hajadonfővel szaladgált kinn s meghűlt. – Német kamerádjainkról min­dennap hallunk valami dicséretet; pl. Brassóban Móricz Pistáné anyjának meg nem engedték, hogy saját házából néhány porcelánneműt elvigyen, mert „ott most minden az övék”; ellenben ők sok mindenféle zsákmányolt dolgot küldtek haza – még zongo­rákat is. Részben ilyen fontos hadiszállítmányok foglalják le a vonatokat, amelyeken a szegény erdélyi menekülőknek kellene hazatérniük. De hát, „mi védtük meg Erdélyt” – mondta a napokban Alfrédnek egyik német tiszt. „A bagdadi vonalat védtétek itten is” – felelt vőm. 80a Barátja, br. Tunkel. 81 Kenéz Béla: Nép és föld. Bp., 1916. XIV, 476 p. 82 I. Ferenc József király emlékezete. Kolozsvár, 1916. 14 p. 83 Kudora Károly: Könyvtártan. Bp., 1893. XIX, 208 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom