Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

131 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 amelyre vágyott. Daianu különben történelemmel foglalkozott, s évek előtt engem is hallgatott. Megnéztem Merész Gyula saját képeinek kiállítását, amely körülbelül 70– 80 darabból áll, és a művész fejlődését bizonyítja. Különösen napfényes kerti részle­tei, arató katonái s olasz városképei tetszettek. A tárlatot állandóan sokan látogatják. nov. 6. Sepsiszentgyörgyön az oláh betöréskor Decebal vitézei összeszedték a dokto­ri, tanári és ügyvédi kutyabőr-diplomákat, bocskorszíjakat hasogattak belőlük és úgy csoszogtak az utcán. A Székely Múzeum leltárát magukkal vitték. – A 21. honvédez­red zenekarát ma távirattal Segesvárra rendelték, azzal, hogy a bajor himnuszt is el kell játszani. A kisöreg Borsay karmesternek azonban nincs hozzá hangjegye. „Nem baj, mondja a kisöreg, majd elfütyüli egy bajor katona, s leírom utána.” – Vajon ráis­mer-e Lajos király? nov. 7. Tegnap Jékey tábornok mint hivatalfőnök tért vissza az Etappen Stations Kom­mandóba, de mivel ott áttételéről nem tudtak, s hivatalos rendelkezés ez irányban nem is volt, csak mint generálist fogadták, amiért mindenki, vőm ellen is följelentést tett; ma azután bocsánatot kért, mert belátta, hogy amazoknak volt igazságuk; ha­nem azért valamely címen mégis a nyakunkon marad. Az Estilap kipattantotta azt a visszaélést, amiről itt már régen beszéltek, hogy az ingatlan és forgalmi részvénytár­saság Erdélyben és Bukovinában marhák eladásánál körülbelül tizenötmillióval ká­rosította meg az államot, s ki tudja, mennyivel a társadalmat, amelynek hússal való ellátását rendkívül megnehezítette. Még sok ilyen kipattantani való disznóság van er­refelé, mert hallatlan az a lelkiismeretlenség, amellyel a homo novusok az auri sacra fames-től vezetve dolgoznak.71 a A nép is megromlott. Székelyföldi útjáról visszatér ­ve, Kovács Kálmán tanár öcsém beszéli, hogy 100 000 koronáig álló magyar, szász, oláh gazdák is meglopkodták az elmenekülteket, akikhez most megint visszalopják az ágyakat, ágyneműeket s mindenféle fölszereléseket. A visszavándorlás különben még nem indulhatott meg teljes erővel, mert Kirlibabánál, a Tölgyesnél s az ósánci Roscá­nál még mindig keményen kell verekednünk az ország határán. – Este a kávéházban a Kolozsvári Hírlap és a Pester Lloyd tudósítója, Kázméri Kázmér nyaggatott a lengyel kérdésről. nov. 8. Kávéházunk holnapra várja a német császárt Segesvárra, s úgy tudja, hogy a Lajos bajor királlyal Nagyváradon átutazó bajor tisztek, a váradi állomásfőnök szo­bájában várakozva, az orosz–német különbékéről (helyesebben az előzetes békéről), melynek megbeszélésénél Stockholmban Tisza István is jelen lett volna, már mint kész dologról tárgyaltak. Bukarest ellen az erdélyi s dobrudzsai fronton nagyra növelt szövetséges hadaink 12-én kezdenék meg a teljes erejű előnyomulást Bukarest ellen [sic!], s Bukovina Csernoviccal együtt (miről azonban az a fránya Höfer nem akar ír­ni, Ludendorff meg éppen nem) máris kezünkben lévén, északról ezen hadiműködés akadályozásától félni nem lehet. Plevna (az újból világtörténelmi szerepre hivatott Ilyés kolozsvári gör. kath. esperes bünperének a tárgyalása. Ellenzék , 38. évf. 1917. jan. 19. 15. sz. 3–4. p. Az ítéletet a Budapesti Ítélőtábla 1917. febr. 20-án jóváhagyta. A Daianu Illés izgatási bűnpörében [...]. Ellenzék , 38. évf. 1917. febr. 21. 42. sz. 3. p. 71a Még jó, hogy a csíkszeredai takarékpénztár 3 1⁄2 milliós ládája a balatonfüredi vasúton a menekültek ládái közt megkerült, s így nem lopásról, csak vétkes könnyelműségről beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom