Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
12 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. nagyon sok új információt és szempontot ad az I. világháború Erdélyt érintő történetéhez. Márki Sándor életének bármelyik korszakát vizsgáltuk, mindig nagy figyelmet kellett szentelni történészi munkásságának. Bibliográfiája az 1915 és 1918 közötti évekről is a korábbiakhoz hasonlóan sok tételt sorol fel, azonban az írások többsége kisebb terjedelmű publikáció. Nagyon sok közöttük az újságokban közölt beszéd. Ezekben az években egy monográfiát írt Márki, a történész-politikus Horváth Mihály életrajzát. A Magyar Történelmi Társulat alapításának 50. évfordulóján kapott megbízást a Történelmi életrajzok sorozatban megjelenő kötet megírására. Vonzotta a feladat, Horváth Mihály azok közé a történészek közé tartozott, akiknek munkáit már tizennégy éves korában olvasta. Gimnazistaként írt Biharvármegye rövid története című cikksorozatában is forrásként használta fel. Szokott gyors tempójában fogott munkához, naplójában rögzítette a munka fázisait. A háborús utazási nehézségek közepette nagy segítséget jelentett számára, hogy közgyűjtemények és magánszemélyek is kölcsönöztek Kolozsvárra iratokat. Szeptember 22-én zárta le a kéziratot: „450 negyedrétű oldalon befejeztem Horváth Mihály életrajzát, melyet jún. 22-én kezdtem meg, s így a kiszabott időben csaknem percnyi pontossággal elkészültem vele.” 21 Márki a politikatörténet és a historiográfia szálaiból érdekes életrajzot formált, ez volt a magyar történettudomány történetében az első történészről szóló biográfia. Viszont bizonyos, terjedelemmel kapcsolatos félreértések megkeserítették Márki örömét. A nyomtatás előtt Dézsi Lajos szerkesztő a szűkös nyomdai költségvetés miatt két fejezetet a szerzővel való egyeztetés nélkül eltávolított a könyvből. Márki ezt csonkításnak minősítette, s kimondottan rossz néven vette. 1917. évi utolsó naplóbejegyzésében kommentálta a történteket: „Domanovszky a Századok számára kéri tőlem Horváth Mihály kultuszminiszteri működésének történetét, mert a Történ. élet rajzokból, könyvem nagy terjedelme miatt, ki kell hagyni, s így Csánkival egyetértve itt szeretné közölni. Jellemző, hogy Dézsi, a Történ. életrajzok szerkesztője, nekem erről a megcsonkításról mai napig sem szólt semmit, s hogy ilyen dologban a szerző megkérdezése nélkül mer és mernek intézkedni. Teletömi a könyvet mindenféle agyonkoptatott képpel, s ezek helyett inkább a szöveg egy, éspedig éppen legkevésbé ismert dolgokról szóló, részét dobatja ki. Bizony, nem háziurak a magyar írók, hanem csak ágyra, mégpedig Prokrusztész-ágyra járók!”22 A két kimaradt fejezet 1918-ban csakugyan a Századok ban jelent meg, 23 s hogy a figyelmes olvasók a könyvet és a két folyóirat-közleményt mennyire összetartozónak tartották, azt jelzi, hogy a Száza dok recenzense, Morvay Győző a szétszakított szövegeket együtt tárgyalta. Morvay a kötetről szóló írásában a kiforrott elbeszélésmód és az ok-okozati összefüggéseket bemutató „oknyomozó” módszer egységes és magas színvonalú megjelenését emelte ki. Elismeréssel szólt arról, hogy Horváth Mihályt „korának gyermekeként” ismerjük meg, azaz Márki az életrajzot széles korrajzba ágyazta.24 Volt még egy nagy meg bízása Márkinak a tárgyalt időszakban, a Rákóczi-szabadságharc történetét kellett volna megírnia, de a háború alatt, majd a román megszállás idején nem mozoghatott szabadon, azaz nem jutott el a forrásokhoz. Maga utóbb úgy fogalmazott, a román 21 MSN, 1917. szept. 22. 22 MSN, 1917. dec. 31. 23 A kihagyott rész két részletben jelent meg. Horváth Mihály. 1–2. Századok, 52. évf. 1918. 3–4. sz. 113–141. p., 5–6. sz. 231–242. p. 24 Morvay Győző: Márki Sándor: Horváth Mihály. Századok, 52. évf. 1918. 9–10. sz. 518–522. p.
