Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
13 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. megszállás okozta feszültség és lélektani nyomás közepette nem tudott a korábbiakhoz hasonló elmélyültséggel dolgozni kutatási témáján. Anyaggyűjtését, a monográfia lehetséges irányait, egy – a hagyatékában megmaradt– „betanított kéziratból” lehet megismerni. 25 METAMORPHOSIS TRANSSYLVANIAE A Metamorphosis rész szerkezetéről, forrásairól és a szöveg jellegzetességeiről ko rábban esett szó. Emellett érintenünk kell az impériumváltás krónikájának néhány tartalmi kérdését. A több jelentésmezőn futó szöveg egyik alaprétege az események napi történetét tárja elénk: a várost és Erdélyt megszálló román katonai és polgári hatóságok miként vették át a közigazgatás intézményeit, az infrastruktúra irányítását. Márki feljegyzéseit olvasva lépésről lépésre követhetjük, hogy a szellemi és kulturális központokat mikor és milyen körülmények között foglalták el és alakították át román intézményekké. Az egyetem, a színház átvételéről különösen részletesen írt Márki, de a bejegyzésekből kibontakozik előttünk a stratégiailag nem mindig összehangolt, de mégis gyors és egy irányba vivő változás forgataga. Párhuzamosan és nemegyszer durva eszközökkel zajlott a szimbolikus térfoglalás is, amelynek része volt a román zászlók kötelező kitűzetése, a magyar cégtáblák és feliratok összetörése. Az intézményi szint mellett látjuk az egyes embereket, a rájuk nehezedő nyomást és a kényszerhelyzeteket. A Románia és a Ferdinánd király iránti hűségeskü megtagadása az egzisztencia elvesztésével járt. Következő lépésként jött, illetve jöhetett a kiutasítás, amely a saját vagy bérelt ingatlan elveszítésével járt együtt, s maga után vonta általában az ingó vagyon nem kis részének elvesztését is. Ha nem a legrosszabb forgatókönyv érvényesült, akkor is ott volt a lakások egy részének igénybevétele, és a nem erdélyi születésűek számára az állampolgárság elvesztése, azaz a kiutasítás fenyegetése. A naplóból azt is követhetjük, mint történt meg felülbélyegzéssel, majd pénzcserével a korona elértéktelenítése. A vázolt folyamat főként az alkalmazotti rétegek számára jelentett újabb és újabb súlyos csapást. Jellemző és sokatmondó Márki 1919. május 30-i bejegyzése. „Vőmnek úriemberek ajánlkoztak 15 korona-napszámra; hóstátiak pedig, akik 400 koronáért szántanak fel egy holdat, arra, hogy egy hold földért 20 kor. haszonbért fizetnek...”26 Azaz a megszállás első nagy vesz tese a középosztály alkalmazotti rétege lett. Márki Sándor naplója ennek a folyamatnak számtalan részletét és variációját meséli el nekünk, mégpedig különféle látószögekből mutatva be a történteket. Természetesen sok szó esik a magyar fél reakcióiról is: a hűségeskü megtagadásának stratégiájáról, az olyan szimbolikus válaszlépésekről, mint a leányok és asszonyok magyar ruhás templomi demonstrációja. Miközben zajlott a mindinkább visszafordíthatatlannak látszó román térfoglalás, a napló tanúsága szerint a kolozsvári és az erdélyi magyarság egyre magára hagyottabbnak, sőt a világtól elzártnak érezte magát. A román hadsereg az elfoglalt erdélyi területeket hadműveleti területté nyilvánította, ez a lépés a sajtó- és levélcenzúra bevezetését, a gyülekezési és éjszakai kijárási tilalom életbe léptetését jelentette.27 A gyakorlatban ez 25 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. I–III. kötet. Bp., 1907–1910. Betanított példány 6 kötetbe kötve. Nyomtatvány, autográf kiegészítésekkel, 2054 f. SZTE KK RKT MS 382/1–6. 26 MSN, 1919. máj. 30. 27 Erdélyből jelentik. A Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériumának válogatott iratai 1918. november 3–1919. január 29. Szerk. és a bev. L. Balogh Béni. Kolozsvár–Bp., 2020. 34. p.
