Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
54 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 találtam; de másodikáig bizony üres lesz, míg feleségem a gyerekekkel meg nem érkezik. Isten hozza őket! jún. 29. Terner papa beszéli, hogy a kar június 15-[én] elfogadta jún. 8-[án] említett javaslatomat, csupán Cholnoky kiküldésével nem akarván letenni a garast; azon az ülésen Szamosi is bejelentette lemondását, de ő nem is félévig, mint Terner, hanem egy teljes esztendeig akarja helyettesíteni önmagát. Tergina habilitálása ügyét szeptemberre halasztották. jún. 30. Ma végre folytathattam egyetemes történelmem írását, elég vegyes érzelmekkel. – Meghalt Megyeri színigazgató eszes fia, Kálmán; húsvétkor ismertem meg. Ny. b.! – Vacsorán Szentkirályiéknál; fiuk, Gyula keresztfiam, az I. gimn. osztályvizsgálatain mindenből egyest (jelest) kapott. A földrajzból csakugyan „csodagyerek”; de mégsem egészen rendes észjárású. júl. 31. 2-án érkezett meg Aradról feleségem Mariskával, Alfréddel és kis unokánkkal, Sanyival. Az egész hónap a legteljesebb családi boldogságban telt el; Sanyika ezer örömet szerzett nekünk véghetetlen kedvességével. Két napig nyűgös volt ugyan egy kicsit, de hála Istennek, ekkor sem volt komolyabb baja. A fiatalokkal néhány látogatást tettünk, zenét hallgattunk stb., de különben itthon ültünk, s ebben a szomorú szárazságban örültünk az életnek. 17-én Nelli (Imre özvegye), lánya, Nelli (ez a páratlanul szép szemű falusi lány) és menye, Márki Jenő [sic!] meglátogatván bennünket egész napra, 25-én mi is kikocsiztunk Jenőékhez Kolozskarára s velük együtt du. a kolozsi fürdőre. Este itthon voltunk: itt a legjobb. Alfréd 14–23-ig Szászrégenben volt az atyafiakat látogatni és Ratosnyán vadászgatni; 29-én pedig, szabadságideje letelvén, hazament Aradra, Mariska és Sanyika azonban még talán itt nyaralnak másfél hónapig. Sanyikát még éjszakára sem engedjük át anyjának. – Egyéb följegyeznivalóm nincs. Júl. 11-[én] aláírtam az Athenaeummal a pótszerződést, 12-én pedig mint városi tb. tanácsos letettem az 1886:XXI. t.c. 86.§-ában előírt hivatali esküt. Nagyon meghatott, hogy Csánki Dezső oly rövid idő alatt nagyobbik leányát, Nellit, a pompás cimbalmost is elvesztette. Szegény lány, Miskolcról, ahol a városi zeneiskolában tanított, lerándult Jegenyén üdülő szüleihez, az agyhártyagyulladás azonban 19-én kétnapi szenvedés után sírba vitte. Nyugodjék békében! 31-én részt vettem a Horváth Ignác 48-as Mátyás-huszár alezredes születése 90. évfordulóján a városházán tartott kis ünnepen. Járni, látni már nem tud az öregúr, de most is vidám és kedélyes. Isten éltesse! aug. 2. Jani öcsém Gyuláról, Jenő Kolozskaráról meglátogatott. Janival a napot együtt töltöttük. aug. 3. Jani ma ment haza. Neki is elég sok baja van, de ezt a másfél napot jól töltöttük. aug. 4. Sanyika sok vidám tettei közül följegyezni való, hogy ma már a díván előtt készített főhadi táborából a szőnyegen lassanként könyves szekrényemig jutott: saját tengelye körül forogva. Már régen tudja, „mikor rossz a gyerek?”, s pár nap óta: „hogy ugat a kiskutya?”
