Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1909

222 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 négy községének tót esküdtjei is. – Délután a legtöbben Oberschall kertjébe rándultak ki; a kegyelmes asszony Lukinichet még külön is elküldte utánam, de én Lehoczky Ti­vadarral s néhányad magammal az esőben is inkább Likava omladékaihoz rándultam ki. Gyönyörű út volt, a főerdőtanácsos ünnepiesen fogadott bennünket, de a rossz idő miatt nem sokáig maradhattunk. Az öreg Lehoczky olyan legény volt, hogy a meredek oldalon egyenesen kellett vele lejönnöm. A vacsoránál elbúcsúztam tőle, Hlatkytól, Wagnertől, Borovszkytól, s korán feküdtem, hogy korán kelhessek. Kolozsvár, szept. 2. Reggel 3 órakor keltem, 4 órakor indultam s Ruttkán, Körmöcbányán, Zólyomon, Hatvanon, Szolnokon, Nagyváradon át egyfolytában, amíg lehetett, a szép vidékben gyönyörködve, este 1⁄2 11-kor érkeztem haza, hol, hála Istennek, az enyéme­ket jó egészségben találtam, de keresztfiam, Szentkirályi Gyula tífuszban nagybeteg. Néhány nap óta szállóvendégünk Nuszbek Juliska, Mariska húgom kedves lánya. – Fe­leségem ma íratta be Sanyi unokámat az unitáriusokhoz az elemi iskola I. osztályába. Isten segítse édes kis jószágomat! (Tanítójától, Nagy Józseftől, azzal köszönt el, hogy „Pá!”) szept. 3. Folytattam Rákóczi életrajzát. Este megnéztem unokáimat. A legkisebb, Ivi, sírt, hogy nem írattuk be az iskolába. „Majd három év múlva beírat nagytata!” – vigasztalta apja. S most dicsekszik, hogy nagytata őt három évig íratja be. szept. 4. Haraszti Gyula a bp.-i egyetemhez neveztetvén ki, mai gyűlésünkön búcsúztat­tuk el, s helyébe dékánnak egyhangúlag Csengeri Jánost választottuk meg. szept. 5. Este érkeztek hozzánk Kozma Gyula, felesége s unokájuk: Veress Zsófika. szept. 6. Sanyikát, unokámat magam vezettem föl az unitáriusok elemi iskolájának I. osz­tályába. Tanítója, Nagy József, jóravaló fiatalembernek látszik. Sanyi az első nappal meg volt elégedve. Isten segítse! – A napot kedvesen töltöttük Kozmáékkal, kiket du. Fekete Gáborék is meglátogattak. Az esti vonattal Marosvásárhelyre utaztak fiukhoz, Imréhez. szept. 7. Bartal Antal, a magyar középkori latinság szótárának szerkesztője33 tegnap el ­hunyt 80 éves korában. Gyakorló tanár koromban ő volt a gyakorló gimnázium igazga­tója. Olyan jó ember, hogy még a szolgát is Kármán Mórral szidatta meg. Mindnyájan őszintén szerettük s most szívből gyászoljuk. Nyugodjék békében! szept. 9. Erdélyi Pali mondja, hogy 2-án meghívást kapott a minisztériumtól, s 5-én ke­zében volt a megbízatás, hogy az Orsz. Levéltár szakértőjével s a minisztérium szám­vizsgálóival rovancsoljon a Nemz. Múzeumban, hol a Kovács-féle okmánysikkasztás történt. A muzeisták Thallóczyt és Szily Kálmánt szerették volna tudom. szakértőnek; de a minisztérium őt, a levéltár Tagányit küldte ki. Előrelátható módon nagyobb ba-33 Bartal Antal: A magyarországi latinság szótára. Bp., 1901. XXX, 722 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom