Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1909
207 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 márc. 31. Thaly Kálmán megörvendeztetett De Saussure Cézár törökországi leveleinek első, még össze sem fűzött példányával.9 Egész nap ezt olvastam. – Tegnap az egész családdal megnéztem Bercsényi út 5. sz. a. özv. Molnár Józsefnétől kivett nyaralónkat. Nagyon el van hanyagolva, de a kilátás szebb a tavalyinál. Csak olyan jó egészséget hozzon! ápr. 4. A budapesti egyetem földrajzi tanszékére ez a jelölés: 1. Czirbusz Géza (ki mostanában hosszú leveleket írt nekem), 2. Cholnoky Jenő, 3. Prinz Gyula. Hunfalvy szelleme tehát föltámadt és Cholnoky kemény leckét, a mi egyetemünk – szokás szerint – tűszúrást kapott. Az Erdélyi Irod. Társaságban Kenessey püspök és báró Bálintith ma foglalták el székeiket. A tiszteletökre adott vacsorán beszélte gr. Bethlen Bálint, hogy Tisza Kálmánnal egyszer a képviselőház buffet-jében üldögélvén, a szolga jelezte, hogy Bartha képviselő beszél odabenn. „Hallgassuk meg” – mondta Tisza, s vele többen bementek a szélsőbal ajtaján. Akkor látták, hogy nem Bartha, a Miklós, hanem Barta, az Ödön beszél. Visszafordultak, de Tisza az ott terpeszkedő Kossuth Ferencre mutatva, mondja: „Micsoda veszedelmes ember volna ez – a Bartha Miklós eszével!” Kinn pedig elmondta, hogy egy hajón, amelyen egy kegyeletes ifjú Amerikából Európába szállította atyja holttestét, nagy hőség volt. „Száz forintot adnék egy pohár jeges vízért!” – kiáltott egy izzadó milliomos. A kegyeletes ifjú szolgált neki; s a második, harmadik milliomosnak is. A negyediknek már azt mondta: „Nem. Tudom, mivel tartozom apám emlékének...” Hát a jeget még Kossuth Ferenc sem szedte ki egészen apja alól... ápr. 10. Sanyival, Lacival a főtemplomban megnéztük az Úr koporsóját. Sanyi különösen meg volt hatva; Jézus képeiről elhiszi, hogy jelképek, de lehetetlennek tartja, hogy a koporsóban fekvő szobra faragva legyen. Az az igazi Jézus, akinek történetét eléggé ösmeri. – Laci jelét adta a hiúság ébredésének. Otthon két cselédünk anyja, egy szucsági asszony előtt (kit ők csizmás máminak hínak) föl s alá sétál. „Nézze, csizmás mámi, milyen ügyes legény vagyok én. Olyan kicsi a szájam, mint egy kisasszonynak.” Hát, mikor eleget hallja! ápr. 11. Húsvét első napján Szentkirályiék s a „zöldfejűek” ebédeltek nálunk. ápr. 12. Ma, Gyula napján a nap legnagyobb részét Szentkirályiéknál töltöttük a kettős famíliával. ápr. 15. Ebédnél. Sanyi Lacihoz: „Te nem vagy úr a háznál!” Laci Sanyihoz: „Te sem vagy úr a háznál!” Ivi (dönt): „Én vadok új a háznál.” ápr. 16. Spilka Zsiga bánatosan írja, pedig örülhetne neki, hogy Mezőhegyesről Gödöllőre helyezték át. 9 L. 1908. okt. 12-i naplóbejegyzés.
