Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1908
187 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1908 júl. 10. A Budapesti Hirlap mai számából: 24 „(Apponyi a kolozsvári egyetemhez.) A kolozsvári egyetem bölcsészeti kara annak idején meleg hangú föliratban üdvözölte Apponyi Albert grófot az ingyenes népoktatásról szóló törvényjavaslat előterjesztése alkalmából. Az üdvözlésre, mint Kolozsvárról írják, Apponyi Albert gróf most Márki Sándor dr.-hoz, a bölcsészeti kar dékánjához intézett következő levéllel válaszolt: »Az ingyenes népoktatás törvényjavaslatának benyújtása alkalmából a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kara nevében kifejezett meleg hangú üdvözletért fogadja Nagyságod és tolmácsolja megbízóinak is őszinte köszönetemet. Megnyugvással tölt el, hogy törekvéseimben számíthatok azok támogatására, akik nemzetünk közművelődési céljai megvalósításán lankadatlan buzgósággal vannak segítségemre. Kérem a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kara tagjait, hogy mint munkatársaim, a jövőben is hathatósan támogatni szíveskedjenek. Budapest, 1908. évi július 6. Apponyi.«” júl. 24. A lefolyt két hétnek kevés az eredménye. Július 6-tól 11-ig a XIX. század második felének magyar korszakalkotóiról naponkint előadást tartottam a tanítóképzőben szünidei tanfolyamra összegyűjtött tanítóknak. Közülük egy írt ezekről a helybeli Ujságban (júl. 22-én): „Az előadások kivétel nélkül magas színvonalon állottak. A dr. Márki Sándor történelmi előadásai soha el nem múló nyomokat hagytak lelkünkben. Mindenik tanító bír történelmi ismeretekkel. Olvastunk, hallottunk mi Kossuth Lajosról, Deák Ferencről, Az aradi intelmekről , Erzsébet királynéról is eleget; de mindezek az ő előadá sában mint valami kaleidoszkópban, csodálatos színt, varázst nyernek, s olyan hazafias érzéseket váltanak ki szívünkből, aminőkről eddig fogalmunk sem volt. Az ember hallván és csodálván az előadásokat: hazafias érzéseiben – mint valami csodaforrásban – felfrissül, újjászületik.” 25 Szívesen adtam elő, mert rendkívül figyelmesen hallgattak. Emlékül mindegyiknek 1–1 példányt adtam Nemzeti ünnepeken és Történettanítás c. könyveimből. 26 Egy másik tanító (Vajda György, Szelecskéről) viszont ezeket írta besztercei előadásomról a dési Vármegyei Közélet júl. 9-i számában: „A vitákat megelőzte dr. Márki Sándor egyetemi tanár felolvasása II. Rákóczi Ferenc és az iskolázás címen. No, ez nem volt – legalább reám nem – pillanatnyi hatású, hanem aztán annál többet lehet felette elmélkedni itthon. Ez a híres hazai történész tudósunk tagja a mi tanítói egyesületeinknek, még kollégáinak is címez bennünket, ámde ezeket mi egynémelyikünk még mindig fenntartással fogadtuk ebben a divatos világban. Hanem most már vége a fenntartásnak, vége kell hogy legyen az óvatoskodásnak, amikor látjuk, hogy a történetbúvár nemcsak a politikai államélet, de a népoktatás, népművelés történeti adatait is kutatja és hozza el elsősorban a néptanítók elé, mert miként jelezte, a felolvasott rész egy készülő művének egy részlete. Másoktól is hallot-24 Apponyi a kolozsvári egyetemhez. Budapesti Hirlap, 28. évf. 1908. júl. 10. 165. sz. 7. p. Naplóba ra gasztott újságcikk. 25 Ujság, 10. évf. 1908. júl. 22. 1169. sz. Naplóba ragasztott újságcikk. 26 Nemzeti ünnepeken. Történelmi beszédek. Kolozsvár sz. kir. város díszközgyülésein s egyéb alkalmakkor tartotta Márki Sándor. Kolozsvár, 1907. VIII, 383 p. és Történettanítás a középiskolai új tanterv szelle mében. Bp., 1902. IV, 159 p.
