Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1907
162 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1907 aug. 27. Lechner Károly egyet. tanár kijelentette, hogy Alfréddel a kúrát befejezte, amennyiben a baj terjedését meggátolta; ennél többet pedig emberi erővel nem lehet tenni. Bár egy esztendő óta kezelte és gyakran járt hozzánk, tiszteletdíjat nem fogadott el, mert kollegalitásból, barátságból tette. Az Isten áldja meg jóságáért, melyért mindenki is szereti! aug. 28. Márki Jenő öcsém berukkolt négyheti fegyvergyakorlatra. Városi lakásunkban szállásoltuk el s a házsongárdiba jár ebédelni, vacsorálni. Víg fiú; legalább eltöltjük vele az időt. aug. 29. Ivánka éppen ma egyesztendős. Végtelenül kedves és élénk kis jószág. Isten éltesse! – Farkas Gyula rektorunknak szóbelileg jelentettem, hogy a dékánságban tegnap a folyó ügyek intézését – négy napi késedelemmel – átvettem, de magát a dékánságot nem, mert Szádeczky egy hét óta (jelentés, engedély és a prodékáni, no meg úri magam értesítése nélkül) Borszéken szellőzik és csak vasárnap jön haza. Ez a szeleburdi eljárás (melyből senki nem akar casust csinálni) egészen rávall Lajcsira, aki ma kedélyes levélben tudatja, hogy Borszéken – szép a világ. – Sanyi, az utcán egy házból zongoraszót hall. „Ha! – mondja nagyanyjához. – Tábori mise a várban...” Szegény, Aradra gondolt. aug. 31. Megszűnt az Erdélyi Hírlap . 25 szept. 1. Szádeczkytől végre teljesen átvettem a dékánságot. Alfréd tegnap és tegnapelőtt letette a gimn. VII. osztályból a különbözeti s a VIII.-ból a teljes vizsgálatot. szept. 3. Du. temettük 78 éves korában Gámán Zsigmondot, 1854–1904, a Kolozsvári Ipari és Keresk. Kamara titkárát. Nagyon kedélyes öregúr volt. Sokat beszélt honvéd életéről, Szilágyi Sándorról, az ötvenes évek irodalmi viszonyairól stb. Mindenki szerette s a sírnál Szávay Gyula az összes kamarák nevében szépen búcsúztatta el. Nyugodjék békében! szept. 4. Du. találkoztam Endrődi Sándorral, kit Gidófalvy a Békásba vitt; híttak, de a hűvös időhöz könnyen lévén öltözve, nem mentem. Gratulált a Rákóczi életrajzából a Századokban közölt bemutatóhoz; és mikor említettem, hogy ugyanazt a Kath. Szemle tegnap a sárga földig lecsepülte,26 nagyon cifrát mondott a papokról. Nekem csak -25 Az Erdélyi Hírlap 1906. október 28-án indult, 1907. augusztus 31-én szűnt meg. A lap önmagát „po litikai, társadalmi, irodalmi és közgazdasági napilap”-ként határozta meg. A szerkesztőség pártoktól függetlenül az erdélyi magyar érdekeket kívánta megjeleníteni és szolgálni. A lap felelős szerkesztője Márki tanártársa, Pósta Béla volt. Az első szám Márki Sándor Istenért, hazáért, szabadságért! c. törté neti tárgyú, de politikai utalásokat tartalmazó vezércikkével indult. Márki cikkét követte Erdélyi Hír lap címen a szerkesztőség beköszöntője. Erdélyi Hírla p, 1. évf. 1906. okt. 28. 1. sz. A lap Márki több írását, emlékbeszédét közölte. 26 „A Magyar Történelmi Társulat ez évi közgyűlésén olvasta föl Márki Sándor e szemelvényt , s ebből ítélve meg az egészet, nem várjuk valami fölcsigázott várakozással a Nagyságos Fejedelem új életrajzát. Valószínű, hogy lelkiismeretes, adatok dolgában kifogástalan munka lesz – a szerző személye biztosíték e tekintetben –, de ha e szemelvény jellemző része az egésznek, a kuruc idők, Rákóczi kora szellemének képe hiányozni fog belőle. Az egészen a tehetetlen fölbuzdulási vágynak, a harsányabb hangot kiadni
