Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1907
163 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1907 ugyan jobban esik, a Kuruc dalok írója 27 hogyan gondolkozik erről a bemutatóról, mint az, hogyan gondolkozik a Szemle . szept. 6. Alfréd 3–5-[én] letette az írásbeli, ma pedig a szóbeli érettségi vizsgálatot, jó eredménnyel, s anélkül, hogy a dolog megártott volna neki. Jobban megviselték az aug. 30–31-i osztályvizsgálatok. A piaristák, kivált Erdélyi Károly igazgató, minden lehető kényelemben részesítették, hogy ki ne fáradjon. szept. 9. Révész Kálmán, kassai esperes, fia, Imre, beíratásakor meglátogatott; elkísértem Szádeczkyhez, kihez különben nem járok. szept. 10. A kar dolgainak sürgetése végett látogatást tettem Tóth Lajos miniszt. tanácsosnál, az egyet. ügyek referensénél, ki – mint itt rendesen – sógorának, Szabó Dénesnek a vendége. Aggasztónak, sőt reménytelennek tartja a polit. helyzetet. A pénztári készlet elfogyott s ki tudja, meddig takargathatják a deficitet. Apponyi 13 millióval többet, összesen most már 60 milliót kér, s a pénzügyminisztérium irgalmatlanul töröl. szept. 14. Az első rendkív. egyet. tanácsülésen bevettük az esküt dr. Kenéz Bélától, a statisztika új tanárától. Az első dr.-i avatáson 14 jelölt volt: 1 orvos, a többi jogász. Heinrich azt mondaná, hogy a diplomagyár megkezdte működését. Este leányom neve napja előestéjén vendégeink voltak. szept. 15. Reggel 8-tól este 8-ig valami 36-an kedves kirándulást tettünk Árpád pusztaszeri ünnepén a kolozsvári Árpád-csúcsra az Erdélyi Kárpát Egyesülettel. A Pesti Hirlap ezt írja róla: 28 „A modern hazafias és demokratikus társulásnak Erdélyben valóságos nemzeti missziót teljesítő tényezője az az egyesület, melynek lelkes és honismertető törekvései a társadalom legkülönbözőbb rétegeit a magyar turistaság gyopáros lobogója alá toborozza. Nálunk nemcsak testedzés, vagy kizárólag magánszenvedély a természeti szépségek kultusza, hanem a magyar föld, a magyar haza tájszépségeinek megismertetésével egyúttal hazafias célt is szolgálunk. Ilyen lélekemelően szép ünnepet ült az Erdélyi Kárpát Egyesület a Kolozsvár melletti Bükk-tetőn emelt Messzelátónál tartott Árpád-ünnep alkalmából, melyet az országos pusztaszeri ünnepség napján tartott. Ugyanis ezelőtt tíz évvel a millennium emlékére Merza Gyula szerkesztő és főpénztáros indítványára az EKE elhatározta, hogy Kolozsvár környékének legkimagaslóbb pontját, a közel 1000 m magas Peánát, ami oláhul bokrétát jelent, Árpád vezérről magyarra kereszteli, és íme, azóta ott egy 15 m magas messzelátó torony, turista vendéglő és mulatságokra szolgáló térség fogadják nyaranta a kirándulók százait. Két órát igénylő impozáns menetben vasárnap oda vonultak fel az EKE tisztikara, választmánya és számos vendég, köztük vagy 15 hölgy, hogy isten szabad ege alatt képtelen jó szándéknak, a kis körben mozgás pórázára kötött fantáziának jelei látszanak. Lehet, hogy a teljes kész munka másforma lesz, de akkor meg igen szerencsétlenül választották meg az Ízelítőt.” gd.: Folyóiratok szemléje. Katholikus Szemle , 21. köt. 1907. 7. sz. 743–744. p. A gd. álnevet Friedreich István újságíró használta. Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon . 2. kiad. Bp., 1978. 177. p. 27 Thaly Kálmán. 28 Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Árpád-ünnepe. Pesti Hirlap, 29. évf. 1907. szept. 19. 223. sz. 7. p.
