Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1901
298 Márki Sándor naplói II. 1901 még sok mindenféle cikkel zaklattam szegény Sipos Árpádot, ki hűségesen kiadta valamennyit. Az ő lapjában jelent meg: 1) Biharmegye rövid története. 1868. 21-35. és 45-46. sz. 2) Biharmegye helynevei (több szám). 3) A komáromi földrengés 1763-ban. 48. sz. 4) A hármas szám történetéhez. 1869. 9. sz. 5) Az 1792-i magyar koronázás. 15. sz. 6) Biharmegye főispánjai. 1868. 42. sz. 7) Adatok a Martinovics-féle ügyhöz. 1869. 32. sz. 8) Vázlatok I. Napóleon hadjárata idejéből hazánkban. 1869 májusában több szám. 9) Még egy adat az 1792. évi koronázás történetéhez. 55. sz. 10) A biharmegyei történetkedvelőkhöz. 71. sz. Ezzel indítványoztam a Megyei Múzeum alapítását. 11) Remélhető-e Sz. László tetemeinek föltalálása? 75. sz. 12) A Biharmegyében megjelent régi könyvek. 75. sz. Nem szólva közben kiadott apró-cseprő közléseimről, ez volt - 1869. szept. 25-én - utolsó cikkem Sipos lapjában és azóta talán nem is találkoztam Sípossal, ki jogakad. tanár lévén, különben is abbahagyta a szerkesztést; én pedig azon ősszel Pozsonyba kerültem diáknak, kicsapatván Váradról, miről különben Károly Gy[örgy] Hugó két vezércikket is írt Sipos lapjába.5 - De ha 32 esztendő óta nem is érintkeztünk egymással, látni vélem a pirospozsgás csinos ifjút s annyival őszintébben gyászolom, mert lánya éppen az idén barátkozott össze az én lányommal. - Mint régi munkatársa megilletődve gondolok e napon Sipos Árpádra. Nyugodjék békében! febr. 13. Az Erdélyi Múzeum financiális nyomorúságaival tele gyűlés eseményeiből talán érdemes idejegyezni, hogy b. Wesselényi Miklós a múzeumban helyezte el apjának, a budapesti árvízi hajósnak 12 kötetre terjedő naplóit. Én is bejelentettem, hogy Veress Zoltán az Erdélyi Múzeumnak adja a Szamarak padja c. festményét, melyet 3000 koronáért árult. Most a londoniak számára próbál festeni. febr. 15-16. Júliám neve napján vendégeink voltak. Mi Marcival virágzó azáleával hódoltunk. Adjon Isten minden boldogságot! febr. 17. A glasgow-i egyetem 450 éves emlékünnepére egyetemünk nevében üdvözlőiratot készítettem.6 A júniusi ünnepekre az egyetem Apáthyt küldi ki. febr. 18. Az EMKE-bál, melynek egyik elnöke voltam, anyagilag nagyszerűen sikerült. Székely Ádám 1702. évi gyalui lakodalmának 3 képben való bemutatása, hol - ki tudja, ily teljesen talán utoljára találkozott Erdély pusztuló arisztokráciája - elsősorban Szádeczky Lajos barátunkat dicséri.7 A roppant sokaságban azonban mozogni nem lehetvén, éjfél után 2 órakor hazajöttünk. 5 Sajtószabadság és tanodái fegyelem. Kassa, máj. 20. Nagyváradi Lapoké 2. évf. 1869. máj. 26. 42. sz. 1. p.; Károly Gy. H.: Sajtószabadság és tanodái fegyelem. Nagyváradi Lapoké 2. évf. 1869. máj. 29. 43. sz. 1-2. p. 6 Skót-magyar történeti vonatkozások. Századok, 35. évf. 1901. 5. sz. 469-471. p. [A cikk aláírás nélkül jelent meg.] Az üdvözlő iratot Szamosi János fordította latin nyelvre: 35. függelék [Beszéd, melylyel Vályi Gábor [...] a tudomány-egyetem kormányáról lelépett 1901. szeptember 25-én]. In: Beszédek, melyek a kolozsvári Ferencz-József A4. K. Tudomány-egyetem A4CA4I—IL tanévi rectora és tanácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmából 1901. évi szeptember hó 25-én tartattak. Kolozsvár, 1901. 135-137. p. (Acta Reg. Scient. Universitatis Claudiopolitanae Francisco-Josephinae anni MCMI-IL; Fase. I. I—II.) 7 Régi erdélyi lakadalom. Mívelődéstörténeti korrajz, 3 képben. Irta s összeáll. Szádeczky Lajos. Erdélyi Múzeum, 18. köt. 1901. 3. fűz. 135-154. p.
