Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1893
28 Márki Sándor naplói II. 1893 máj. 12. A Lampel-Wodianer cég bármely szakomba vágó tankönyv megírására, Zay Mari néném a Kazik Pistához férjhez menő nevelt leánya, Ferenczy Ilona násznagyául (feleségemet nászasszonyul) szólít fel. Ezt elfogadtam, amazt nem. A tanárjelöltek majálisán reggelig maradtunk. máj. 13. máj. 16. A lapok híre szerént meghalt élete 88. évében Mogyoróssy János, Gyula monográfusa, a Békés megyei múzeum alapítója.17 Sokat nevettek az öregúr archeológiái ösmeretein, de senki sem tagadhatta, hogy kincseket gyűjtött össze. Múzeumában mindig fölkerestem és csak egyet nem mutatott meg, amit pedig a dévaj gyulaiak mindig előköveteltek tőle: az Attila pipaszurkálóját. Nyugodjék békében! máj. 18. Az estét sokadmagunkkal Moldovánéknál töltöttük. Egyebek közt itt találkoztam Kriesch Aladárral, ki a gyakorló iskolában 1876-ban tanítványom volt. Most festő s már Münchenből is kiállított néhány történelmi és genré-képet a Műcsarnokban. Jelenleg a király nagyarányú arcképét festi egyetemünk számára, s úgy látszik, inkább is arcképfestő lesz belőle. máj. 19. Csáky minisztert, a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslat benyújtása alkalmából,18 megválasztottuk tiszt, bölcsészetdoktornak. - Befejeztem előadásaimat az egyetemen. Tartottam a középk. intézmények megalakulásáról 32, az angol forradalomról 23, Ej szak-Amerika legújabb koráról 48, Nagy Károlyról 12, összesen 115 órát, teljesen kidolgozott előadások nyomán, összesen 131 hallgatónak. (Tavaly 675 óra, 380 hallgató! 16 év alatt összesen 9302 órát adtam.) - Este Berecz Antal azt mondta, hogy tört. falitérképemet „pillanatnyi fölvételnek” nevezgetik, mert 895-ben Bécset is idekanyarítom Magyarországhoz. (Odatartozott 120 évig!) máj. 21. „Pünkösd első napján tartotta meg a Kárpát-Egyesület Kolozsmegyei osztálya második történeti kirándulását a Sebesvárához. A szép és tanulságos kirándulásra megelőzőleg 30-an jelentkeztek, azonban az eső miatt többen visszamaradtak.203 Az indulás a kolozsvári vasúti állomástól fél 8 órakor történt. Ott voltak a fáradhatatlan osztályelnök Szádeczky Lajos dr. kir. tud. egyetemi tanár, a buzgó és lelkes osztályelnök Mannsberg Sándor báró, aztán Márki Sándor dr., Radnóti Dezső központi titkár, Bodrogi János, Csernó Rudolf, Karácson Béla, Rady József stb. kárpátegyesületi tagok. 17 Magyar veterán tudós halála. Pesti Napló, 44. évf. 1893. máj. 12. 135. sz. (esti kiad.) 2. p. 18 1893-ban Csáky Albin terjesztette be a képviselőházban az „izraelita vallás egyenjogúsításáról” és az „állami anyakönyvezésről” szóló törvényjavaslatokat. 19 A máj. 21-i bejegyzés teljes egésze beragasztott nyomtatott újságcikk, bibliográfiai adatok jelölése nélkül. A tudósítás szövegváltozata: [Radnóti De]-zső.: Az E. K. E. II. történelmi kirándúlása. Erdély. Turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóirat. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület értesítője, 2. évf. 1893. jún. 6. sz. 201-203. p. 20a Az utat így írja le Radnóti Dezső:
