Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1893
Márki Sándor naplói II. 1893 29 Az első megállás Kissebesen volt, hol az érkezőket a vasútnál [a] Glasner és Eibeschitz bányacég tisztviselői, az E. M. K. E. iskola gyermekei és a lakosság nagy része várta. Makfalvy Ferenc Emke tanító igen szép és hatásos beszéddel fogadta a vendégeket. Az elhangzott lelkes beszédre Szádeczky Lajos dr. osztályelnök válaszolt. Megköszönte a valóban meglepetés számba menő szíves fogadtatást, kijelentvén, hogy az E. K. E. fontosságának és kulturális hivatásának ily távolabb eső helyeken is felismerése jóleső és biztató jel arra, hogy együttes munkával megvalósul majd az a cél, melyre az egyesület törekszik. Végül üdvözli az E. K. E. nevében a megjelenteket és ismételten megköszöni a vendégszeretetet. Ezután a sorba felállított iskolás gyermekek éneke közben a társaság az Emke iskolába ment, hol a tanító bemutatta a gyerekek haladását a magyar nyelvben és hazafias érzületben. Igazi magyaros hévvel és lelkesedéssel szavaltak a kis gyerekek és a jelenlevők nem győzték dicsérni Makfalvy Ferenc tanítót, ki hivatását oly szépen és akkora buzgalommal tölti be. Márki Sándor dr. buzdító beszédet intézett a gyermekekhez, mely után a társaság villásreggelire gyűlt össze Knap Izsák vendéglőjében, vendégei lévén Laendler József üzletvezető, Emke iskolai gondnoknak. A helyiek közül csatlakoztak még Szika Ferenc, Czirusz Ferenc, Engel Károly bányahivatalnokok, Fülöp Mózes m. á. v. hivatalnok és Makfalvy Ferenc tanító. A gazdag villásreggelit megelőzőleg a társaság érdekkel tekintette meg a kőbányát, mindenhol lekötelező szívességgel kalauzolván a kirándulókat Laendler József üzletvezető. Tizenegy óra volt, mikor elindult a társaság a Sebesvárához. Szép úton haladtak Sebesváraljáig, hol a Körös patak bal oldalán egy római castrum nyomait fedeztek fel, megállapítván annak fekvését és hozzávetőleges méreteit. A szemben levő Sebesvárát innen pár perc alatt el lehetett érni. A vár a Sebes és Körös patakok gyönyörű völgyeinek összeszakadásánál fekszik magas hegyormon. Építési idejét a történetírók a tatárjárás előtti (1241) időkre teszik, mit igazol az a körülmény is, hogy Róbert Károly idejében, 1330-ban Elefánti Dezső várnagy alatt, mint igen tekintélyes erőd szerepel. Il-ik Rákóczi György a végzetes szászfenesi csata után kapott sebével első éjjelre ide hozatott, itt kötözvén be sebeit. A vár történetének mozgalmasabb napjai az Apafi idejére esnek. Sok rege és monda fűződik a várhoz, mely építészeti szempontból is megérdemli a megtekintést. A várnak beható megszemlélése után a vár udvarán a magukkal hozott élelemből megebédelt a társaság, érdekes háttért képezvén körül a falusi lakosság, mely - ünnep lévén - kíváncsiságból egészen körülfogta a lakomázó turistákat, bámulván, hogy mily nagy étvággyal eszik pünkösti ebédjöket. A várból lejövet az oláh pap kalauzolása mellett megtekintették az oláh deszkatemplomot és aztán gyalog mentek Remetéig, hol a Bánffy-féle nyári lak van. Ide elébe jött a társaságnak az E. K. E. kalotaszegi képviselőségének alelnöke, Blasek Béla dr. több nővel és a képviselőség nevében melegen üdvözölte a kirándulókat.213 Fél 5 órakor már Bánffyhunyadon volt a társaság, hol a várost és nevezetességeket megtekintve, 7 órakor vasútra ült és egy kellemesen eltöltött szép nap emlékével Kolozsvárra hazajöttek.-zső.” 21a (No, nem nagyon melegen).
