Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1899
250 Márki Sándor naplói II. 1899 múzeummá való felavatására utazó Gyulai Pál. „No, ugye hogy megkapta már a középkori krónikások korrektúráját?” - kötött belém azonnal. O még legény, de Szász Károly kész öregember, s a leszállásnál jólesett neki segítségem. Velük ment Kardos Albert is, velünk pedig jött Vöröss Sándor m[agyar]óvári gazd. akad. igazgató s Tokaji Nagy László, az Erdélyi Gazda szerkesztője. Szóval nagyon különböző kaliberű nagyságokkal találkoztam ezen az úton. Otthon Juliskát jó egészségben találtam, s „a három madár” ismét „egy fészekben” van. aug. 27. Popovici János n[agy]szebeni gkel. pap elküldte leányisk. földrajzom és világtörténetem román fordítását. A Geografie 204, az Istoria universalá 42 158 lapra terjed, szép kiállításban van. Bárcsak hatna a szellemre! - Este Kozmáék voltak vendégeink. Budapest, aug. 30—31. Fölmentem Budapestre és sorba jártam kiadóimat: Singeréket, az Athenaeumot, a Franklint, megegyezésre jutván velük néhány részletre nézve. Singer apprehendált, hogy nem szóltam neki 80 íves világtörténetem kiadásánál, pedig ő jobban is fizetett volna, mint az Athenaeum. Máskor először is őt kérdezzem meg. A Franklin megmutatta Erzsébeté.m díszpéldányait, melyeket a királyné halála első évfordulóján, szept. 10-[én] akar forgalomba hozni. Nagy Miklós a Korona kávéházban keresett föl az Osztr.-M. Monarchia erdélyi kötete számára írt bevezető cikkem tárgyában. 31-én együtt ebédeltem Szentkirályiékkal, kik most menetek haza Tr[encsén]teplicből. Este Lánczy is fölkeresett a kávéházban; még nem mutatott hajlandóságot a Cividaleba jövetelre; ellenben Ováry, ki lakásomon (Juliskánál) keresett, de nem talált, tudatta, hogy feleségével együtt fog jönni. szept. 1. Du. fejedelmi lakásán meglátogattam Lánczy Gyulát, ki két órahosszat tartott szóval, s nagy meglepetésemre kijelentette, hogy ő is lejön, ha - kedvéért - egy vargabetűt teszek Aquileia felé. Örömmel ígértem meg. Azután a kávéházban fölkeresett Tóth Béla (kit lakásán tegnap hiába kerestem), s vele is két órahosszat fecsegtem. Sok érdekes epizódot mondott el életéből s ismételte, amit munkásságomról első két levelében írt. Feje és keze beszélgetés közben idegesen rángatózik, mit ő maga is éjszakai hírlapírói munkásságának tulajdonít. Rám annyi dicséretet halmozván, talán nem is vagyok elfogulatlan, midőn kellemes modorú embernek tartom őt. - Este 8 órakor a gyorsvonaton Óváryval, feleségével s Lánczy Gyulával együtt indultam a cividalei történelmi kongresszusra. szept. 2. Lánczy Gyula társaságában de. kiszálltam Monfalconeban, s kocsit fogadva, fél egykor már Aquileiában ültünk ebédhez az Aquila Verában. Ebéd közben összebrúderezett velem Lánczy, aki különben is kedves és figyelmes útitársnak bizonyult. Szerinte, ha Kerékgyártó tanszékére nem erőszakolják ki Thallóczy meghívását, hanem pályázatra bocsátják a dolgot, nekem lettek volna legerősebb kilátásaim; Szádeczky ellenben a karban egy szavazatra sem számíthatott volna. (Tóth Béla pedig azért tett szemrehányást, hogy nem pályáztam Szilágyi Sándor helyére könyvtárigazgatónak; no, de ilyesmi még csak eszembe sem jutott.) Du. 3-kor meglátogattuk az aquileiai gazdag múzeumot, melynek igazgatója, Enrico Maionica, 42 Vö.: 1898. dec. 18-i és 1899. febr. 21-i naplóbejegyzés.
