Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
12 Márki Sándor naplói II. Fadrusz János díszdoktorrá avatásának ötlete: „A kávéházban ma azt mondtam, hogy egyetemünknek díszdoktorrá kellene tennie Fadruszt. Olyan kitüntetés, amilyen nálunk, tudtomra, még nem ért művészt. Tetszett az eszme és Széchy Károly, mint az esztétika jogosított tanára, pénteken a karban meg is teszi indítványát, ha valami ellenséges áramlattal nem találkozunk.”24 Három nappal később meg is született a döntés a Mátyás-szobor alkotójának díszdoktori címéről. 15-ször fordult meg Márki egyesületi rendezvényeken, felolvasásokon, ezen túl négy alkalommal maga is tartott felolvasást, illetve szabadelőadást. Az egyesületek között volt tudományos, művészeti és jótékony szervezet, de ide soroltam a majálisokat is. A későbbiekben a szakmai és társadalmi szervezetekben sokkal több időt töltött. Aktív tagja és tisztségviselője volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, az EMKÉ-nek, az Országos Középiskolai Tanáregyesület legnagyobb vidéki szervezete, a Kolozsvári Tanári Kör alakulásakor őt választotta elnökké. Tisztséget viselt az Erdélyi Római Katolikus Státusban, de még a turisztikai jellegű Kárpát Egyesületben is. A történeti ünnepségek szónokaként tiszteletbeli városi tanácsossá választották. 1895-ben hivatalos városi tanácskozás két alkalommal szerepelt a listán, a politikai rendezvények közül a március 15-i és az október 6-i ünnepeken rendszeresen részt vett. A regenerálódás részének tekintette a sétákat, 1895-ben 17 sétát említ a napló. Ez napi program lehetett, azokat az alkalmakat rögzítette általában a napló szerzője, amikor családjával vagy társasággal tett nagyobb - olykor két-háromórás - sétát Kolozsvár környékére. Kedvelt célpontjuk volt Házsongárd és a Törökvágás. Egy-három alkalommal fordult elő beteglátogatás, bérmáláson való részvétel, temetés, temetőlátogatás. Egy idő után mindszentkor mindig Bölöni Farkas Sándor házsongárdi temetőben lévő sírjához ment Márki, s ott emlékezett a maga távol lévő halottaira. Említ a napló színház- és tárlatlátogatást is, három, illetve két alkalommal. Valószínű, hogy a színi előadásokról nem mindig esett szó, mert páholybérletük lévén, jóval több előadáson vehettek részt. A nyári utazás során tett múzeum- és kiállításlátogatásokat itt nem számoltam. Külön említést érdemel egy ismétlődő tavaszi program, az „akadémiai nagyhét”. A Tudományos Akadémia nagygyűlésére - melynek része volt az új akadémikusok megválasztása - Márki rendszeresen Budapestre utazott. Ilyenkor az akadémiai rendezvények mellett meglátogatta kiadóit, Budapesten élő rokonait és kollégái közül többeket is. Meglehetősen intenzíven teltek a fővárosban töltött napok. Évente párszor ismétlődő program volt az utazás. 1895-ben három utazást tett Márki Sándor: egy kétnapos kirándulást Tordára, egy tíznapos körutat tavasszal, melynek során Aradtól Mezőhegyesen keresztül Gyuláig és Sarkadig végiglátogatta az „alföldi atyafiakat”. 1895-ben egy különlegesen nagy európai körutat is tett a família: július 9-e és augusztus 12-e között végiglátogatták Ausztriát, Németországot, Svájcot és Olaszországot. Ez az eseménydús utazás ajándék, egyben különleges ismeretszerzési alkalom volt a professzor 16 éves lánya számára. „[...] befejeztük utunkat - írta naplójába augusztus 12-én, Horpácson -. Ez 1200 frt-omba került ugyan, de azt hiszem, elértem célomat. Mariska, kinek mintegy jutalmára rendeztem, helyes megfigyelőnek bizonyult s hogy benyomásai maradandók lesznek, 200 lapnál terjedelmesebb, gondosan és lélekkel, tudással írt naplója bizonyítja. Feleségem is jó és kitartó útitárs volt, ha mindnyájunkkal együtt örül is immár, hogy ebben a kis palóc 24 MSN, 2. köt. 1902. okt. 28.
