Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről

I

Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. Évi török ostroma

91

gyobb nyomás nehezedett. Ott 38 napig tartott az ostrom, augusztus 1-jé- től szeptember 7-ig. (Egy másik megközelítés augusztus 5-étől számítja, így 34 napig tartott.)37 Meggyőződésem, hogy Szigetvár és Gyula ostroma nem egymással szembeállítható végletek vagy példák (a hősi helytállásé és a szégyenletes, gyáva megadásé), hanem inkább párhuzamos történetek.

Kerecsényi várkapitány - a harci szellem erősítése végett - lovasaival elébe ment az ellenségnek, és kemény csatát vívott elővédjükkel.38 Pertev pasa dél felől közelíthette meg Gyulát, ahol az első akadályt a Fehér-Körös képezte serege előtt, ugyanis nemcsak a végvár, hanem Gyula két nagy városrésze is a folyó északi oldalán feküdt.39 A vár melletti Zaránd vármegyei városrészt a Fehér-Körös és mellékága vette körül. Amint az Zündt rézkarcán látható, mindössze egy egyszerű cölöpkerítés védte. Ebben a városrészben nyolc utca, illetve lakónegyed volt, a fontos épületek közül Zündt ábrázolta a Szent Elek-kápolnát az ispotállyal és a vágóhidat. A vár közelében egy lőpormalmot is láthatunk, amely az ostromig működhetett. Az északi, Békés vármegyei városrészt a Fehér-Körös mellékága és egy árok övezte, így ez nem volt védhető. Hét utcájáról tudunk, és itt állt a plébániatemplom, a ferences kolostor és temploma, valamint a Nagymalom.40 A hidakat és a tornyokat az ostrom kezdete előtt nyilván lerontották.

A törökök július 4-5-én támadták a zarándi városrészt. Kerecsényi július 5-ig tudta tartani, 6-án felgyújtatta, és katonáival a várba húzódott vissza. (Szigetváron az Újvárost szintén csak néhány napig, aug. 7-9-ig védhették. A várost beszámítva gyakorlatilag négy védelmi vonal volt Szigeten és Gyulán is.) Csányi Ákos leveléből még azt is megtudjuk, hogy a törökök a Fehér-Körösön hajóhidat építettek, és a város árkából elvezették a vizet. (Ez nem világos, talán a vár és a város közötti árokról van szó.) Miután a várost elfoglalták, a végvárat három oldalról sáncokkal vették körül. Kerecsényi gyulai embere, akitől Csányi értesülései származtak,

37 A szultáni had aug. 5-re zárta körül a várat. (Fodor, i. m. 20.) Szigetvár ostromáról még: Rúzsás Lajos (szerk.): Szigetvári emlékkönyv. Bp., 1966. (a továbbiakban Rúzsás, 1966.); Sugár István: Szigetvár és viadala. Bp., 1976.; Négyesi Lajos: Gondolatok szigetvári Zrínyi Miklós várkapitányi tevékenységéről. Hadtörténelmi Közlemények, 2009. 2. sz. 486-505.; Várdy Béla: Szigetvár meghódítása 1566-ban és a Zrínyiász létrejötte. Valóság, 2010. 1. sz. 20-34.; Bessenyei József: Szigetvári Zrínyi Miklós. In: Bene Sándor-Hausner Gábor (szerk.): A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában. Bp., 2007. 67-86. Megköszönöm itt Négyesi Lajosnak, hogy megosztotta velem hadtörténeti ismereteit és szakmai tapasztalatait.

38 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Ford. Juhász László. Vál., bev. Székely György. Bp., 1962. 320. (a továbbiakban Istvánffy, 1962.)

39 Zündt a Fehér-Körös déli partján egy kis előváros romjait ábrázolja, amelyről egyébként nincs adat. Esetleg Bagd faluval azonosítható.

40 A városról részletesebben: Dusnoki-Draskovich József: Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV-XVIII. század). In: Dusnoki-Draskovich, 2000b i. m. 70-91.